139456. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyamatosan szállított nedves anyagnak feldolgozás vagy felhasználás előtti szárítására

Megjelent 1949. évi május hó 16-an. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139456. SZÁM. 83a OSZTÁLY. — K-I7466. ALAPSZÁM. (II/li, XU/b.) Berendezés folyamatosan szállított nedves anyagoknak feldolgozás vagy felhasználás előtti szárítására. Kocli Aurél luagáualkalmazott, Vác. A bejelentés napja: 1947. évi január hó 27. Gyakori feladat nedves anyagoknak pl. földfesték ásványoknak vagy szénnek stb. feldolgozás pl. brikettezés, őrlés, stb. vagy felhasználás pl. tüzelés előtti szárítása. 5 A szárítást rendszerint szakaszosan kemencékben vagy forgódobokban végezték, folyamatos szárításnál pedig a szárítás és a feldolgozás ill. felhasználás nem biztosított összhangja miatt a szárított anyagot meg-10 felelő helyen tárolták és továbbszállítás e helyről történt. Mind a szakaszos szárításnál mind a feldolgozássá1

ill. felhasználással nem összhangban lévő folyamatos szállításnál a szárított anyagot igen költséges tároló lókban kell tartani és költséges oda- és elszálütóberendezést kell létesíteni a hozzávaló épületekkel és járulékos berendezésekkel együtt. Ismert folyamatosan működő szárítóberen-20 dezéseknél az előbbi hátrányokon oly módon kívántak segíteni, hogy a feldolgozás vagy fclihasználásihoz .szükséges anyag iadagolás,át szabályozó .berendezést oly függőleges ejtoakna tetején helyezték el, amely az anyagot 25 a feldolgozás vagy felhasználás helyére vezette és az akna felső részén az anyagáramlással egy irányban forró füstgázokat vagy levegőt bocsátottak be, amely a nedves anyaggal érintkezve azt melegítette és szá-30 rította. Ilyen berendezés ismeretes pl. nedves szén eltüzelésére szolgáló szénportüzelő-berendezések szén-örlő malmai előtt szükséges szénszárítás céljára, ahol az előbb ismertetett ejtoakna a szenet az adagolótól az őrlő malmokig szállítja és felső részén 35 forró füst gázaikat illetve meleg levegőt szív be, amely az ejtőaknán végig áramolva az őrlő malmokba jut és az ejtőaknában megkezdett szárítást az őrlőmalomban fejezi be. Azonban az ejtoakna méretei és evvel a szá- 10 rítás útja* illetve ideje oly annyira 'korlátozva van, hogy az anyag szárítása az ejtő. aknáiban nemi végezhető el1

, úgyhogy az előbbi szénőríési péüdánál a szárítás tulajdonképen a malmokban történik, amellyel 15 a feldolgozás, ez esetben őrlés, előtti szárítás megoldva nincsen. A kellően nem szárított anyag mint pl. érc alapanyagok, szén, földfestékek stb. feldolgozás céljábóli őrlése brikettezése, stb. 50 vagy ezek felhasználása pl. eltüzelése kellően nem szárított állapotban is lehetséges, azonban több hátránnyal jár. Ilyenek: Az őrlésnél oly őrlő berendezést kell használni, amelyben a szárítás befejezhető, tehát a 55 szárító, magas hőmérsékletű, füstgázakat vagy meleg levegőt a malomba be ke!íx

vezetni, amely malom ezen magas hőmérsékletet felvenni kénytelen; a magas hőmérsékleten járó éa amúgyis nagy mechanikai 60 igénybevételnek kitett malom szilárdsági viszonyai rendkívül kedvezőtlenek; az őrölt por miatt amigyis veszélyeztetett kenés magas hőmérsékleten csak igen költséges módon oldható meg és végül még ilyen elő- 65 retekintés esetén sem alkalmazható az alka'-