139433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukornak kitermelésére melászból és hasonlókból
Mrgjrlrnt 1949. éti május ho Mi-jn. IU<ílAC SMÜAIIALWI BIKÓSAti SZABADALMI LEÍRÁS I:HM:*:Í. SZÁM. 81>H OSZTÁLY. — 6-10380. ALAPSZÁM. (IV/<L) Eljárta önkornak kitermelésére melásxból é« hasonlókból. tiluter I la UH kereskedő én Manxoitl Uans gy&rlgazgxtó, mindketten VVieu-ben. A lMj«l«iUa napja: W7 évi Jtoin* hó 16. Auntrial cMbbsége: ltM. évi MIS. A találmány eljárás cukornak kitermelésére melászból és hasonlókból. Ismefeles, hogy e célból a melászt melegen, rendszerint 85 és 100° közötti hőmérsékleten, bárt riumhidroxiddal kezelik, hogy így báriumsaccharátot csapjanak ki, amelyet szénsavval báriumkarbonáttá és cukoroldattá bontanak meg. Az eddig javasolt munkamódok azonban a gyakorlatban csak kevéssé terto ledtek el. minthogy a báriumsaccharát tökéletlenül, mindenekelőtt pedig olyan alakban csapódik ki, amely mellett a csapadék az oldattól nagy nehézségekkel választható el. 15 A találmány szerinti eljárás cukornak kitermelésére melászból és hasonlókból a cukornak báriumhidroxiddal báriumsaccharát alakjában való kicsapása útján, amelyet szaturálással báriumsóvá és cukorrá •jo bontanak meg. lényegileg abban van, hogy Itáriumhidroxidnak az esetleg hígított melászhoz és hasonlókhoz való hozzáadásával olyan báriumión-koncentrációt létesítünk, amely a mondbáriumsacdiarát o'dód'i^i .•:• viszonyai fölött van. a monobáriumsncchar.'it kristályosodását monobáriumsaccharátkristnlyokkal való oltás útján bevezetjük és az oldatnak báriumionokkal való túltelítettségét Itáriumhidroxidnak olv mérvű v, Inzz.iatlás.ival tartjuk fenn. amely a kri<-!.IISI>S«MI;IS foham.ita alatt a inoitobáriiim-aivharát keletkezéséhez elhasználódott It.iriiiiniiitiiiK mértékének íe'o! :in"» A monobáriumsaccharát-kristályokkal való beoltást, amelynek a találmány «ze- » rinti eljárásban döntő jelentősége van, célszerűen olyan monóbáriumsaccharátkristályokkal eszközöljük, amelyeket tiszta cukorból és tiszta báriumhidroxidból külön állítanak elő. 40 A találmány szerinti eljárást példaképen a következőleg visszük ki: A fcfesé hígított metaszhoz, egyidejű hűtés közben, forró báriumhidroxid-oldatot öntünk. Az elegy hőmérsékletét úgy szabi- «> lyozzuk, hogy az 20° körül legyen. A hozzáadott báriumhidroxid-oldat mennyiségét, á melasz cukortartalmának és a báriumhid roxid-oldat töménységének tekintetbevéteével, úgy szabjuk meg, hogy a báriumionok 50 koncentrációja a munkahőmérsékleten a monobáriumsaccharát oldódási értékén felül maradjon, tehát báriumiónok tekintetében az oldat túltelített legyen. Ekkor a túltelített melászt beoltjuk monobárium- <& saccharát-kristályokkal, amelyeket célszerűen tiszta cukor- és báriumhidroxidból állítottunk elő. Az oltóanyag mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy a beálló kristályosodás számára elegendő kristályfelület áll- <ui j<:n rendelkezésre és az adott kristályosodási viszonyok mellett ne vezessen nem szabályozott újkristálykcpzödcshez, hanem lényegileg csak a kristályok növekedése következzék lx\ Amint a kristályosodás »•;, :.'»nki'zdüdr'tt. viouoháriuni^accliarát ke-