139421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmag szokásos csávázására a terméshozam egyidejű növelésével
Megíclenl \( '\'.h •.'.' nnious lx> !-.':••. n ' "'^ r / "-H MAGYAR SZARAI" ALMI RFRrtSÁfl SZABADALMI LEÍRÁS 1.30421. SZÁM X/h. OSZTÁLY. — C-<1664. ALAPSZÁM. Eljárás vetőmag szokásos csávázásira a terméshozam egyidejű növelésével. Spolek pro chemickou a hatni vyrobu, národni podnik cégr, l'rága. .A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 11. Cseh-morva védnökségi elsőbbsége: 1940. július 17. (A 620/1940. H. E. sz. rendelet alapján.) A vetőmag szokásos csávázásánál, főleg száraz csávázószerekkel. a hatóanyag mel• lelt többnyire sokkal nagyobb mennyiségű irers telítő, illetve hordozó anyagokat 5 használnak. Magától'adódik a gondolat, hogy a telítőanyagok vagy azok egy része helyett trágyázó vagy növénytápláló anyagokat használjunk. Nyilvánvalóan azért nem használr':: 10 tak eddig mégsem ilyen magcsávázóanyagokat, mert a csávázás révén bevitt szokásos növénytápláló anyagok mennyisége a szükséglethez arányítva csekély. Másként áll a helyzet az ú. n. nyomokban jelenlévő - 15 elemeknél,' pl. a bornál, jódnál, amelyek a növényi és az állati világ szükséges alkatrészei és amelyeknél azon jelentéktelen mennyiségek, amelyeket egy csávázószerrel a talajába vihetünk, elegendők, hogy : 20 lentős fiziológiai hatást okozzanak. Az élő testekben, il!. testrészekben, pl. levelekben, gyümölcsökben a nyomokban lévő elemek oly mennyiségben vannak je' len, hogy ez az elem fajtája, vagv pedig a 25 növény vagy egy részének minősége forint néhány ezred milligram és néhám század imilÜgram között ingadozik a/, élő testek (testrészek) egv kg-jára számíka. Már régóta ismeretei. Itogy c.'v növényi 30 test felépítéséhez 10 alapelemre van okv !• len szükség, am?'yek"t ;•"•'' könnyen fellelhetünk. Ezek a '." !' •'/.ni: H. C, N, O, S, P, Mg, Ca, K, Fe; ezekhez jönnek a következő aránylag gyakran előforduló elemek: Si, Cl, Na. Ezen elemek ír> közű! néhánv a kultúrnövények intenzív terme'ése révén a talajból kimerül és trágyázás révén pótolandó. Ilyenek az N. P, Ca. K és néha Mg. A többi megjelölt elemek a ta'aiban vagy a levegőben nagyobb 40 va^y kisebb feleslegben vannak jelen és így ezeket nem szükséges pótolni. Ezen 13 a'apelemen kívül a növény- és állatvilágban ú. n. nyomokban is ielen'evp elemek is talá'hafók. még pedig jelentékte- -ír, len mennyiségben, de azért ezek az elemek az élő szervezetekben általában elterjedtek. Ezen elemek töhhnvire a tálaiban is jelen vannak, ahová a kőzetek <=zétrná1'á<:a révén jutnak. Néme'v nyomokban lévő e'ern 5(» hiánva következtében különfé'e növényi Mo'r.-érrrk állanak elő. amelyeket régebben nem tti'Hnk megmn<7varázni. A knltúrnövénve'< 'ntenzív termelésénél elhasználják (•7V^^\ a nvomokban l,Vő e'emcket K ame- öj Ke'v>f a'iit.hi megfelelő alakban a talajba A7 e'l''i"i kutatások szerint a növény I*VI,".I.( V, s •,.-,!..•,•,,,,,< nvomnl-ban \ő\-ő elo•"(.'.- a i."•-,.'!.--,,"\-: Al. As H. űr. Co Cr, ,;,, <"" F ,f 1 ' Mn. MO Ni. Pb Sn. Ti. Zn. r-.-.'.; ..,•,..'.•;,! .,-, e'e'.'e!.-ot soroltuk fel. me-M-ki".>\ IV.-WTÍ,.,; J( .1.M,|-^Ó,T 0 két=éorkívfil nu-'.r van áVapltva E/ov anvagoknak a
