139386. lajstromszámú szabadalom • Membrántámasz, főleg redukáló és túlfolyató szelepekhez, valamint ilyen szelepek

Megjelent 1949. évi március hó 1-én. M AGYAR SZABAD A L M I 15 í K Ö S i G SZABADALMI LEÍRÁS 139380. SZÁM. XXI/d. OSZTÁLY. — O-2023. ALAPSZÁM. Membrántámasz, főleg redukáló és túlfolyató szelepekhez, valamint ilyen szelepek. Magyar Optikai Míívek Részvénytársaság, Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi március hó 4. Membránnal ellátott nyomáscsökkentő szelepeknél a membrán nagymérvű fel­fúvódásának lehetővé tétélére • azt vékony bádogból készítik és magasabb nyomások-5 nál a nyomástérrel ellenkező oldalra, he­lyezett sugárirányú rudakkal vagy lapos gyűrűalakú támaszlemezzel, úgynevezett ímembrántámasszal, a mozgása közben, megtámasztják. Ezt a támaszlemezt a 10 membránra lazán helyezik. A lapos gyűrű kerületi része a tokra, míg a középrésze a terhelőerof (rendszerint rugót) felvevő részre támaszkodik. A lapos gyűrű célja a membránnak törés ellen biztos merevítése 15 anélkül, hogy a membrán rugalmassága csökkenne. Ezeket az ismert, lapos gyűrű­alakú 'támaszlemezeket sugárirányú hasíto­tok szektoriokra osztják, amelyeknek vé­gei egymással összefüggenek, mimellett a 20 szektorok egymáshoz képest kölcsönösen elmozdulhatnak. Ezeknél az ismert szerke­zeteknél lényeges, hogy a szektorok köl­csönös mozgékonyságát, különösen na­gyobb membránlöketeknél, a támaszlemez 25 megfelelő vékony méretezése biztosítsa. Ebből következik, hogy a támaszlemez bi­zonyos vastagságot nem haladhat túl, hogy annak könnyű deformálhatósága nagy­nyomásoknál is megmaradjon, míg más­;;o részt az igénybevételek felvételéhez a tá­• oiaszlemeznek elegendő szilárdsága kell hogy legyen. . Megkísérelték ennek a két ellentétes kö­vetelménynek olymódon való kielégítését, hogy a támaszlemezeket lapos gyűrű he- 35 lyett egyenszilárdságú keresztmetszetű tes­tek alakjában készítették, azaz a gyűr'ű­keresztmetszetű támaszlemez a belső kör­nél és a külső körnél volt a legvékonyabb, rníg a belső és a külső kör között a tá- *o maszlemez [keresztmetszete, a membrán­nal ellentétes oldal felé, ívalakban kidom­borodott. Az anyagpazarlástól eltekintve ez a szerkezeti megoldás csak' olymódon tudta a nagyobb membráomozgások előidézte de- 45 formációkat lehetővé tenni, hogy a sugár­irányú hasítékok a külső kerületi végeiken vékonyított összekötőhidakkal voltak el­látva, amelyek az egyes szektoroknak egy­máshoz viszonyított elcsavarodását meg- 50 engedték. Ezek az elcsavarodások azonban csak akkor léphettek fel, ha a támasztó­gyűrű hem volt' a helyzetében szorosan rögzítve, hanem kismértékű játékkal el­mozdulhatott. A szektorok elcsavarodása 55 alkalmával gyakran töréseket előidéző ká­ros feszültségek léptek fel, főként a véko­nyított kerületi részeken, az ú. n. össze­kötőhidakban, mimellett a szomszédos szek­torok elcsavarodása ellenére is a belső (-;o gyűrűnél1 is befogott membrán még mindig eléggé merev volt és az egyenszilárdságú keresztmetszet következtében ez a merev­ség még fokozódott, tehát a membrán

Next

/
Oldalképek
Tartalom