139370. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemezanyagokhoz és gyapjúszövetekhez nyersanyagként és adalékként alkalmas, gyapjúszerű műrostok gyártására

Megjelent 1949. évi március hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139370. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — B-15184. ALAPSZÁM. Eljárás nemezanyagokhoz és gyapjúszövetekhez nyersanyagként és adalékként alkalmas, gyapjúszerű marostok gyártására. Bata, národni podnik cég» Zlin. A bejelentés napja: 1943. évi február hó 13. Németországi elsőbbsége: 1942. évi május hó 1. t A találmány eljárás sajátos módon göndörödött szálaik és rostok gyártására, amelyek az eddigi műrostoknál, — pl. az ismert fajtájú, göndörödött sejtgyapjúnál —, jobban alkalmasak nemezanyiagok és gyapjúposztók számára adalékként és töltőanyagként, sőt bizonyos fokig maguk is nemezelhetők. Hogy ezt a göndörödést jól tartósítsuk, fonőmias&zához célszerűen előpoli-10 menzáit vagy előkondenzálí, utólagosan jgyanítaszerí? anyagokká keményíthető készítményeket adunk. A találmány szerint a fonószálnak még nagyobb sodraiot adunk, mint amekkora 15 gyapjúszerű szálak előállításához szükséges volna. A szálat tehát, még pedig már előállítása során, annyira túlsodorjuk, hogy azt már feszesen sodrottnak kell minősíteni és hogy rajta már sodrási hurkok képződése 20 megkezdődik. Ekként a túísodrás utólagos megszüntetésekor az erősen sodrott szál megdermedése után olyan nyersanyagot kapunk, mely bizonyos, eddig csak természetes gyantáknál előforduló sajátosságokkal 25 rendelkezik-A fonalat a fent ismertetett, messzemenően sodrott állapotban felcsévéljük, szárítjuk ési esetleges hőkezelésnek vetjük alá, amíg a göndörödés a gyantaadalék követ-30 keztében állandósul. Ezután a fonalat részben vagy egészen visszasodorjuk, hogy fellazítsuk, majd rövidebb kötegekké vágjuk szét. Ezt követi a nyersgyapjúnál szokásos kezelés fósülőszervekkel az anyag teljes fellazítása és kibontása céljából, mire az 35 anyagot vagy gyapjúfonalat módjára tornaiakká, vagy pedig fésült anyaggá nemezek feltöltésére dolgozzuk fel, illetve használjuk fel. Ha a sodrást kezdetben eléggé messzemenően végeztük, úgy hogy az egyes szá- 40 lak szoros és részben zárt spirálisokat és hurkokat alkotnak, úgy az anyag természetes rostok hozzáadása nélkül lis alkalmas könnyű és laza nemezek előállítására. Emellett előnyös, ha az anyagot részben, pl. 45 félig jobbrasodort és félig balrasodort szálakból állítjuk elő, mert ekkor a spirálisok egyes szálelemei ,a nemezanyag össze-viszszaságában nem helyezkednek el egymással párhuzamosan, hanem előnyösen ellentétesen haladva egymást keresztezik, úgy hogy könnyebben kapaszkodnak és hurkolódnak egymásba. Azt a súrlódást, mely az állati szőrök pikkelyes felülete miatt azok nemezellhetősége szempontjából fontos, ia talál- 55 many szerint göndörített műfonalaknál az a. surlödás helyettesíti, amelyei az egyes kötegeknek egymással szembenfutó spirálisai kölcsönös eltolódásukkal szemben ellenállának. • ' . 60 Ezenfelül mind az egyértelmű, mind az ellentétes értelmű spirálos göndörödéssel a természetes szőröknek még egy további hatását pótoljuk, mely a nemezelés folyamata szempontjából lényeges, nevezetesen 65 a szőröknek úgynevezett vándorlását a ne-