139315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen pigmensnyomáshoz való, keményíthető emulsiós kötőanyagok előállítására, valamint ilyen emulziós kötőanyagok

Megjelent 1949. évi február hó 2-án. MAGYAR SZAB A I) A L H I B I R 0 S Ä G SZABADALMI LEÍRÁS 139315. SZÁM. * XlV/e. OSZTÁLY. — €-6057. ALAPSZÁM. Eljárás különösen pigmensnyomáshoz való, keményíthető emulziós kötőanyagok előállítására, valamint ilyen emulziós kötőanyagok. Ciba Société Anonyme cég", Basel. A bejelentés napja: 1946. évi október hó 30. Svájci elsőbbsége: 1949.' évi november hó 28. A találmány olyan emulziós kötőanyagok előállítására vonatkozik, amilyeneket újabban különösen pigimenseknek rostanyagokon való rögzítésére alkalmaznak. ,,Rostanyago-5 kon" az eljárás szempontjából elsősorban a tulajdonképeni textil-szálaisanyag-szöveteket értjük, de emellett papírt, bőrt, szalmafonatokat és hasonlókat is. A 213.035. számú svájci szabadalmunk le-10 írásából ismeretes olyan, pigmensnyomáshoz való, emulziós, kötőanyagok előállítása, melyek külső viizes fázisként alkálikazeinátoldatot, formaldehidet és ezenkívül az eljárás előnyben részesített foganatosítás! módja 15 szerint legalább is egy olyan anyagot, mint pl. karbamidot, tiokarbaimidot, guanidint, diciandiiamidot, melamint vagy más hasonlót tartalmaznak, mely a formaldehiddel keményíthető kondenzációs terméket alkot. Emel-20 lett mindig amidjellegű anyagókról van szó, melyek az ú. n. arnid-formaidehidgyanták komponenseiként ismeretesek. Az ismert eljárásnál ezek a gyantaképző adalékok lényegében vízben oldható primérkondenzátu-25 mok, vagyis metilolvegyületek alakjában szerepelnek. Az'olajos, belső fázis szerves, vízzel nem keveredő folyadékból áll, mely kb. 80—250 C°-nál forr. Az' ezzel az eljárással előállítható emul-30 ziós kötőanyagok hátránya, hogy szabadon, vagy könnyen lehasítható alakban nagyobb mennyiségű formaldehidet tartalmaznak, mely a feldolgozáskor kellemetlenül jelentkezik. " Azt találtuk, hogy ezeket a hátrányokat 35 ki lehet küszöbölni, ha a fent megnevezett amidjellegű anyagok metilolvegyületei helyett e metilolvegyületek vízben oldható éter reit alkalmazzuk, melyeket lisfnert módon, pl. ia metilolvegyületakből a megfe'.elő aillko- 40 holokkal cserebomlás 'útján, vagypedig az amidvegyületeknek formaldehiddel, a megfelelő alkoholok jelenlétében való, kondenzációja útján kapunk. Az eléteriezéshez a ta- , lálrnány szerint vízzel keveredő olyan alifás é5 alkoholok alkalmasak, melyek egy vagy több OH-csoportot tartalmaznak, tehát metilalkohol, etilalkohol, gíikol, gliqerin, izopi opilalkohol stb. Ilyen eléterezési termékek példáiként meg- 50 említjük a dimetilol-karbamid-dimetilétert, a dimetilolkarbamid-dietilétert, a hexamet'ilolmelamin-metilétert, a hexametilolmelaminglikolétert stb.-t. A legtöbb ilyen éter vízben könnyen old- 55 ható és ezenkívül vizes semleges oldatában eléggé állandó, azaz belőlük a megfelelő alkohol, illetőleg ia formaldehid csak lassan hasad le. Ezért különösen előnyösen kombinálhatók közel semleges reakciójú alkáli- 00 kazeinoldatokkal, melyek formaldehid vagy formaldehidet lehasító vegyületek hatására különleges elővigyázatí rendszabályok nél- * kül könnyen koagulálódnak és keményednek. A kazein tudvalévően kiválóan alkalmas 65 ,,olaj-vízben"-emulziók emulgálószereként való alkalmazásba. Ennek más, vízben oldható, emulgálószerekkel és sűrítőanyagokkal