139303. lajstromszámú szabadalom • Kétlövetű riasztópisztoly

Megjelent 1949. évi február hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BTKÖSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 139303. SZÁM. XlX/a. OSZTÁLY. — V-4545. ALAPSZÁM. Kétlövetű riasztópisztoly. Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárüg-yár Részvénytársaság: cég-, Budapest. A bejelentés napja: 1947. évi április hó 4. A találmány kétlövetű riasztópisztoly, melynek elsütése egy ravasszal történik. Ennek előnye a kétravaszos rendszerrel szemben, hogy kizárja ennak lehetőségét, 5 hogy a -két elsütű kalapács egyszerre lecsa­pódhassák. Ugyanis a kétravaszos riasztó­pisztolyok szerkezete olyan, hogy a két egymás melletti ravasz között kellő nagy­ságú úgynevezett biztonsági távolságot be-10 tarteni lehetetlen és így könnyen megtör­ténihetik, hogy .a két elsütő kalapács egy­szerre lecsapódik. A két ravasz ezeknél az ismert riasztópisztoíl'yoknál ugyanis oly kö­zel van egymáshoz, hogy amikor azokat 15 muttóujjunkkaí kezeljük, megléhietősen nagy ügyességre és jó érzékre van szük ; ség ehhoz, Ihogy mindkét ravasz egyszerre való meghúzását el lehessen kerülni. Emel­lett a két ravasz készítése és szerelése 20 aránylag drága. Ezért iá találmány értelmében a két­lövetű riasztópjsztö'.ynál egy ravaszt al­kalmazunk, de olykép,' hogy ezzel taz egy revasszal mindkét elsütőkalapács biztonsá-25 gosan iműködtethető. Ugyanis a találmány­nál az egyik kiakpáps elsütése után a má­sik kalapács elsütése végett a ravaszt to­vább kell húzni, de mielőtt ez megtörtén­hetik, -a pisztoly kezelője bizonyos ellenállást 30 érez, ami a szándékolatkn második elsü­tést meggátolja. Tehát az első elsütés után a ravasz jól érezhetően megakad és csak a mutatkozó akadáily leküzdése után, vagyis bizonyos erő kifejtése árán lehet a második elsütés végett z, ravaszt tovább húzni. 35 A találmány péiaképeni kiiviteli alakját a csatolt najz mutatja. Az 1. ábra a «riasztópisztoly nézete a fedőlap eltávolítása után és a találmány szempont­jából érdektelen, ismert részek elhagyása- 40 val. Az ábra a részeket az első elsütés után mutatja. A 2. áíbna az elsütő részeket felhúzott ál­lapotban, vagyis mindkét elsütés előtt szem­lélteti, de vázlatosan és az arányok torzí- 45 tásával olykép, hogy az egymást érintő ré­szek között rést hagytunk, hogy az ábrázo­lás világosabb legyen. A 3. ábra a ravasz belső részének, illetve nyúlványának bomloknézete és iá 4. ábra egy részlet. Végül az 5. ábra ia ravasz nyúlványának 50 es hozzá támasziko-dó részeknek módosított kivitelét mutatjc. A pisztolynak szokott módon (1) fogan- 55 tyújia, illetve tokja van, amelyhez a lebillent­hető (2) cső csatlakozik. Mivel inem va­lódi, hanem riasztópisztolyról van szó, a (2) rész a valóságban nem csőszerű, he­uern csak utánzata ia kétcsövű pisztoly ket- go tős csövének. Ebben a lebilenthető csőiben lehet elhelyezni a patronokat, amelyek fel nem tüntetett részekkel erősíthetők meg és ugyancsak fel nem tüntetett űtőszegeikkel történik elsütésük. Az ütőszegeket a (3) és 65 a (4) kalfpács működteti, melyeik az (5)

Next

/
Oldalképek
Tartalom