139243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindenféle textilanyag és rokon anyagok festésére, impregnálására és azokon helyetfoglaló nyomások rögzítésére

«rvysp*. '1, Megjelent Í94Ö. évi január hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BTBÓSJU SZABADALMI LEÍRÁS 139243. SZÄM. XÍV/e. OSZTÁLY. — W-7499. ALAPSZÁM. Eljárás mindenféle textilanyag és rokon anyagok festésére, impregnálására és azokon helyetfoglaló nyomások rögzítésére. Winzeler, Ott u. Cie A.G. cég, Weinfelden (Svájc). A bejelentés napja; 1944. évi január hó 22. Svájci elsőbbsége: 1943. évi január hó 22. Az eddigi festő és nyomó eljárásoknál az előbbiek például azon az* elven alapultak, hogy a megfestendő anyagba festéket valamely többé viagy kevésbbé oldott festékkei 5 való fokozatos feldúsítás útján, a kívánt színerősség eléréséig vittek be. E folyamat meggyorsításának lehetővé tételére az alkalmazott festék természetéhez igazodva rendszerint magasabb hőmérsékleteken dol-0 goztak. Mindezekhez az eljárásokhoz aránylag hosszú kezelési időtartamok szükségesek és *így ezek hőszükségiele jelentős. A közönséges nyomóeljárásnál a festékeket többé vagy kevésbbé erősen nyomják föl év .5 azután esetleg a roston'való rögzítés végett gőz behatásának vetik alá. Ekkor azonban nem lehet a- festékeknek a rostokba való mélyebb behatolását elérni, úgyhogy a rostok, különösen sűrű szöveteknél, általában •0 nem festhetők egyenletesen át. A festékeknek a rostokba lehetőleg mélyen való behatolásának elérése tehát akár a festésnél, akár >a nyomásnál még ma is. oly feladat, melyet az ipar még nem oldott :Ö kifogástalanul meg. Meglepő módon azt találtuík, hogy mindenféle textilanyag, például természetes vagy mesterséges rostokból álló, feldolgozatlan vagy feldolgozott állapotban lévő fonaio lak, szövetek, kötött vagy köt-szövött anyagok festésénél és nyomásánál a festékeknek a rostba való sokkal mélyebb behatolását és ezzel a festékek, jobb rögzítését érhetjük el, ha a kezelendő anyagot, amelyet önmagában véve ismeretes módon először festékkei 35 láttunk el, valamely tartályban nedves vízgőzzel foganatosított oly kezelésnek vetjük alá, melynél a gőz nyomása alacsonyabb és magasabb nyomás között többször váltakozik, majd a szokásos módon utóikezeljük. A 40 nyomásfokozatok változtatását előnyösen lehetőleg gyors egymásutánban foganatosítjuk. Ilymódon aránylag rövid idő alatt mélyre való hatást érhetünk el. Ha az alacsony nyomás a vákuum tartományában 45 fekszik, úgy a csökkentett nyomást a nagyobb nyomást kifejtő! vízgőz kondenzálása útján létesíthetjük. Festésnél vagy impregnálásnál iá fürdőt a csökkentett nyomáson ereszthetjük be a tartályba, és ezt követően 50 adott esetben vákuum alatt keringtethetjük. A fürdő eltávolítása után 3 tartályt ia nagyobb nyomás alatt álló vízgőzzel töltjük meg. A kezelést többször megismételhetjük. A fürdőben- való kezeléshez csatlakozó gőz- 55 hozzávezetésnél a gőz mennyiségét, illetve nyomását és hőmérsékletét a kondenzálási folyamat egyidejű folytatása útján befolyásolhatjuk és szabályozhatjuk. Ha az alkalmazott alacsonyabb nyomás go a vákuumtartományba esik, úgy ezzel a szövet önmagától bekövetkező légtelenítése kapcsolatos. Az anyag egyes rostjai ,<a vízgőzzel való kezelésnél először megduzzadnak, amikoris a levegőnek legalább egy ré- 65 szét, amely a rostok felületéhez tapad, már