139198. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nativ cellulózból és vagy regenerált cellulózból készült szövedékek nyomására

Megjelent 1949. évi január hó 3-án. V£v '*> M Á ö Y A R • S Z Á fí A ü A L M 1 la I R ÓSÁG ZABADALMÍ LEÍRÁS 139198. SZÁM. XIV/e. OSZTÁLY. P-l 1400.'ALAPSZÁM. Eljárás natív cellulózból és/vagy regenerált cellulózból készült szövedékek nyomására. Palotai György vegyész, Budapest és Dr. Sándor György vegyész mérnök, Budapest. A bejelentés napja:. 1947. évi szeptember hó 6. ..Textiliáknak mintázat'os nyomásához különböző festékcsopoitfoka-t alkalmazunk. Vannak festékek, illetve festékcsoportok, például a csávás festékek, amelyek már 5 egészen rövid, 5—10 perc hosszat tartó és nyomás alkalmazása- nélkül; gőzöléssel rögzítődnek, míg mások, mint pl. a szubsztantív (közvetlenül festő) festékek, csak hosszú, 40—60 percet . igénylő, csekély • (0.2—0,3 10 légkör körüli) túlnyomáson végzett gőzöléssel rögzíthetők. Az utóbbi • féleségű festékekkel nyomott árut a nagyteljesítményű, folytonos üzemben működő gőzölőberendezésekben nem lehet, legalább is nem a 15 gőzölőberendezésen való egyszeri áthaladással gőzölni. Ezért az ilyen festékekkel nyomott árut vagy többször keli a folytonos üzemű gőzölőberendezésen átvezetni, vagy olyan berendezéseket kell használni, amelyek 20 szakaszosan működnek. E körülmény a gyakorlatban hátrányos, mert a nyomott árukból termelhető mennyiség a gőzölés ilyen kivitele mellett erősen korlátozott. Azt találtuk, hogy szubsztantív festé-25 keket ugyancsak lehetséges .'natív és/vagy regenerált cellulózból készült szövedékeken folytatólagos vagyis .folytonos üzemben kivitt, nyomás nélküli és rövid időtartamú gőzöléssel rögzíteni, ha, a használatos 3o sűrítőszerek helyett, vízben oldhatatlan, de alkáliákban, pl. 4%-os maró nátronoldatban oldódó cellulózvegyületeket alkalmazunk, amelyek egyben rögzítőszerként is hatnak. Kísérleteink során kitűnt, hogy az eljárás ' kivitelére a cellulóz ama éterszármazókai 35 alkalmasak, amelyek éterezési foka olyan alacsony, hogy vízben oldhatatlanok, maróalkállákban, például 4%-os marónátronoldatban azonban viszkózus oldat létesítése mellett oldódnak és oldataikból az alkáli kö- 40 zömböskése révén újból kicsaphatok. A közömbösítés savakkal, savanyú sókkal, ammoniumsókkal vagy egyéb olyan anyagokkal történhetik, amelyek savhatás kifejtésére, illetőleg bázisok közömbösítésére 45 képesek. A közömbösítésre használt anyagot előnyös fölös, vagyis a szükségesnél nagyobb mennyiségben alkalmazni. Az eljárással elért különösen kedvező eredmények egyrészt arra vezethetők 50 vissza, hogy a nyomott helyeken a lúgos közeg hatására a cellulózrostok erősen megduzzadnak és a festékrészecskék a megduzzadt sejtek rhicelláiba nagyrészt már a nyomás pillanatában vagy rövid idővel ez- 55 után, a szárítás előtt és alatt bediffundálnak és rögzítésük rövid ideig tartó gőzölés után befejeződik, másrészt pedig arra, hogy a közömbösítéskor a cellulőzszármazék kicsapódik és a megnyomott helyeken össze- HO függő, filmszerű, oldhatatlan védőréteget létesít/ " ' -