139184. lajstromszámú szabadalom • Helyesbítőelemmel ellátott, Schmidt-féle optikai rendszer
Megjelent 1949. évi január hó 3-án. MAGYAR SZABADALMI- BFR0SÍ8 SZABADALMI LEÍRÁS 139184. SZÁM. *IX/f. (Vll/d.) OSZTÁLY. — F-10186. ALAPSZÁM, Helyesbítőelemmlel ellátott, Schmidt-féle optikai rendszer. N. V. Philips' Gloeilampeiiíabriekeii cég1, Eindlioven-beii . (Németalföld). A bejelentés napja: 1941. évi október hó 11. Németalföldi elsőbbsége : 1940. évi október hó 14. A találmány Schmidt-féle optikai rendszer, mely tudvalevőleg szférikus tükörből és ennek görbületi középpontjában elrendezett helyesbítőelemből áll. Ismeretes, hogy a 5 helyesbítőelém előállítása az ebben előforduló aszférfkus törőfelület miatt nagy nehézségekkel jár. Az említet rendszert pl. Danjon és Couder ismertetik „Lunettes et télescpes" című könyvük 254. oldalán. 10, A találmány célja kevésbbé bonyolult törőfelütetű helyesbítőelem létesítése, hogy az előállítása könnyebbé váljék. A találmány szerinti rendszert az jellemzi, hogy a helyesbítőelemet szférikus felületű iö lencse vagy lencserendszer alkotja akként, hogy e lencse vagy lencserendszer tűkor görbületi középpontjában vagy e középpont közelében van elrendezve és gyújtótávolsága végtelen vagy legalábbis a tükör gyujtó-20. távolságának többszöröse. „Lencse" kifejezésen minden eltérő vagy egyenlő, ellentétes vagy egyező görbületű szférikus felületekkel ellátott testet kívánunk érteni. A találmány szerinti helyesbítőelem mü-25 ködésének magyarázatára az 1. ábra a sugarak menetét mutatja. a) parabolas tükör esetében, b) nem helyesbített, szférikus tükör esetében és c) a helyesbítőelemnek olyan esetben való alkal-30 mázasánál, melyben az elemét nem alkotja véges erősségű lencse. Az ábrán (10) a parabolas, (11) a szférikus tükröt jelöli. A kót tükör görbület: sugara az X—X rendszertengellyel való metszet helyén egyenlő. A parabolas (10) tükör 35 esetében a tükör felülete az X—X tengelylyel párhuzamos fénysugarakat úgy veri vissza, hogy azok a parabolas tükör (F) gyújtópontján' mennek át. A parabolas tükörnek gömbi eltérése nincs, ellentétben, a 40 szférikus tükörrel, melynél ez a hátrány fellép. Ez abban nyilvánul, hogy az ábrázolt (b) fénysugár, melyet a (11) tükör visszaver, az X—X rendiszertengeíyt az (F) pont és a tükör csúcsa között (P)-ben metszi. 45 Ha kiszámítjuk a (d) távolságát, melyet a fénysugár a szférikus és parabolas felület" között befut, a következőt kapjuk: A parabolára érvényes az , hogy xp=-7i -1 50 ahol Xp a parabola csúcsán átmenő (1) érintő és maga a parabola közötti távolság az X—X tengely feltett (h) magasságban, (f) pedig a • parabola gyújtótávolsága. Ugyanebben a (h) magasságban az (1) 55 egyenes és a kör közötti távolság hs h* • X—4f+64f 3 +--(2) A keresett (d) távolság már most: d = xe -x p =^ f 3 +_..'.- (3) A (11) tükör szférikus aberrációját kikü- 60 szöbölhetnők, ha a fénysugarak útjába olyan testet hoznánk, mely ezeket a sugarakat ugyanúgy lassítja, mimt a szférikus és- pára-
