139179. lajstromszámú szabadalom • Bútor

Megjelent 1949. évi január hó 3-án. MAGYAR SZARA DAL MF BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139179. SZÁM. VÍII/c. OSZTÁLY; — M-13421. ALAPSZÁM. Bútor. Máté Béla bútortervező, Debrecen. A bejelehtés napja: 1947. évi november hó 11. A találmány olyan fabútorok körébe tartozik, amelyek egyrészt rúdalakú lábakon nyugszanak, másrészt hordozófelületük van, melyet káya, illetve keret határol. Ide tartoz. 5 nak elsősorban a székek és asztalok, melyeknél a hordozófelület a szék ülőlapja, ill. az asztallap. A találmány pontosabban a bútorlábak és á káva újszerű összeerősítése, megjegyezvén, hogy támlás székeknél a talál-10 mány a két elülső láb beerősítésével kapcsolatos. Az említett bútorok lábainak- beerősítésére az idők folyamán aránylag kisszámú csapozási megoldás alakult ki, melyek mind-15 egyike a következő hátrányokat tünteti fel. Az összeerősítés az adott méretek és terhelések mellett nem kellő szilárdságú és az eredeti szilárdság állandóan gyengül; az összeerősítés művelete kényes és hosszadalmas; 20 a kész bútorsarok, különösen egyszerűbb kivitelű bútoroknál, esztétikailag sem kielégítő. Az eddigieknél tökéletesebb csapozás megvalósításának valószínűleg a famegmunkáló eljárások eléggé ki nem fejlődött álla-25 pota állta az útját. A jelenlegi gyorsmep.munkáló eljárások azonban lehetővé tették olyan csapozás szerkesztését, amely az eddigi összeerősítések hátrányait kiküszöböli, ill. az eddigiekéi szemben előnyökkel rendel-30 kezik. • A találmány szerint olvan bútorsarkoknál, melyeknél szöfben összefutó, két kávadarab és egy láb találkozik, a kávadarabok végrészének kimarással létesített, egy-egy hasábalakű csapja a láb felső végrészének 35 ugyanolyan keresztmetszeti alakú és hoszszúságú, egy-egy kimart lyukába illek, melyek a láb belsejében egymásig terjednek úgy, hogy az összeerősítés után a kávadarabok végfelüíetei egymáson fekszenek. 40 A mellékelt rajz a találmány szerinti bútornak, mint széknek egyik kiviteli alakját, példaképen tünteti fel. Az 1. ábra az egyik elülső széksarok vízszintes metszete a 2. ábra I—I vonalán át. A 45 2. ábra e sarok elölnézete .az elülső káva nélkül. A 3. ábra a láb felső végrészének táylati képe. A , 4. ábra a láb felső végrészének vízszintes 50 metszete a csaplyukakori át. Az 5. ábra az egyik kávadarab csapos végének távlati képe. Az (1) oldalkáva és a (2) elülső káva találkozó végell 45° alatt, ferdén vannak le- 55 vágva és az így kapott vágási felületek az összeillesztés után egymáshoz fekszenek. A kávák találkozó vég»ein, egymásra merőleges (3, 4) kimarásokkal, hasábalakú (5) csapokat hozunk létre. A szék (6) ülőlapia, ma- QQ gában véve ismert-módon, a kávák (7) hornyába illik. A négyszögletes hasábalakú (8) láb felső végrészén, két szomszédos oldallapból kiindulva, ugyancsak kimarással, egyegy négyszögletes keresztmetszetű (9, 10) 65 lyukat hozunk létre, amelyek a láb belsejében egymással találkoznak, ill. derékszögű megtörés, mellett egymás folytatásába esnek.