139149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy hőfokú gáznemű közegek hűtésére
3 Megjelent 1949. évi január hó 3-án. S3? MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139149. SZÁM. XVÍIT/b, (XVlII/e). OSZTÁLY.. — J-4870. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés nagy hőfokú gáznemű közegek hűtésére. Jeadrassik György oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1946. évi február hó 12. A műszaki gyakorlatban gyakran eiőforüuio leiauai cgéatermtKeKiieK Kisméretű, oicso es Konnyu oerenaezessel vaio nutese. Az e ceira eau.gi javason nutobeienaezesek 5 ket locsopouDa oszuiaiok. Az egyik locsoportoa u. n. zart hutoberendezeaeii tartoznaK, meiyeknel! renüszennt csövekben, áitaiaoan zart vezetékrendszerben keringő VÍZ szoigaül az égéstermékek lehűtéseié, io míg a másik íocsoponbeli ümőknéi a huies az áramló égéstermékbe finom elosztásban beiecsKendezett (peimetezett) vízzel tortéíti-k, mely a forró gázzal belsőieg érintkezve a kívánt lehűlést eredményezi. A 15 zárt hűtők hátránya a hűtő vezetékrendszer szerkezeti bonyolultsága és viszonylag nagy súlya, míg az ezeknél egyszerűbb permetező hűtőknél a berendezés terjedelmessége jelent nehézséget, úgyhogy ezek 20 miatt a létesítendő műszaki hatásnoz kér pest mindkét megoldás költséges, s alkalmazásuknál gyakran a szükséges férőhely hiánya is komoly akadályt jelent. . , A hűtésnek a találmány szerinti módon 25 való eszközlésére oly berendezés szolgál, mely égési termékek, vagy forró gázok lehűtését kis férőhelyen, súlyban könnyű berendezéssel és olcsón teszi lehetővé. Ily berendezésre van szükség pl. szárazoltás-30 nál'használt oltógázok termelése esetén, amikor a szabad oxigénjétől elégetés útján megfosztott levegőt oltási célra való felhasználása előtt még le kell hűteni. A találmány azon allaoszik, hogy oltógázokat 35 igen hatásosan lehűthetünk, ha azokat zárt térben oly hőtároló anyagból való hűtőtestén vezetjük keresztül, meiynek eieme^ csekély átáramló résekkel! vagy hézagokkal vannak egymás meüett lemalmozva. Ily anyagok pi. bizonyos kerám.ai termékek, *0 apró szemcséjű vagy tort kavics, jo hővezető képességű fémoxidok, s iöüeg különböző féuuajták, ha ez utóbbiak a nütendő gaz magas hőmérsékletét összeolvadás nélkül jól k.bírják. Ily .anyagokból előállított *"> hűtőelemek hutőhatása annál nagyobb, minél1 nagyobb az elemek^zabad hutőleiülete tömegükhöz képest, úgyhogy emiatt a hűtőelemeket ajánlatos nagy felülettel kiképezni, hogy a hőcserében (hőfelvételben és 50 az ezt követő hőleadásban) lehetőleg egész ; tömegükkel részt vehessenek. A hőfelvétel ugyanis a találmány szerinti berendezésnek csak első működési mozzanatát képezi, amelynek megtörténtével a hűtőeiemek 55 melegtartalmának elvonásáról is gondos- : kodni kel, hogy a hűtés folyamatosságát biztosítani lehessen. Ez a találmány második eljárási mozzanataként azáltal történik, hogy a hűtő felhevült hőtároló elemeit 60 ihűtőfölyadékkailí, a legcélszerűbben hűtő- * vízzel hozzuk érintkezésbe, ami folytonosan vagy szakaszosan eszközölhető. E két eset közül a hűtőelemek szakaszos visszahűtése telőnyösebb, minthogy ez lényegesen egy- (>5 szerűbb. A szakaszosság ismét kétféleképen érthető: először is lehet csupán a hűtőfolyadéknak a hűtőtestre való rávezetése (rápermetezése) szakaszos, míg a hűtendő gáznak a hűtőtesten való átáramlása ek- 70
