139096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyanták kondenzálására rostokon
Magjelent 1948. évi december hó 1-én. MAGTAB SZABADALMI BÍRÓSÁG' SZABADALMI LEÍRÁS 139<>9<>. SZÁM. XlV/a/1. OSZTÁLY. — B-Wíl:}. ALAPSZÁM. Eljárás gyanták kondenzálására rostokon. Bata, iiarodni podnik, Zliii, mint a Bata sloveitska ne. spol. Batizovce-i cég jogutódja. A bejelentés napja: 1944. évi október hó 3. Szlovákiai elsőbbsége : 1943. évi augusztus hó 27. (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alapján.) , A regenerált cellulózából álló rostok a tenmészetes cellulózából álló rostokká! szemben erősebben duzzadnak és a gyűrődésállóságuk és a nedves kezeléssel szem-5 heni tartósságuk kisebb. Már megkísérelték, hogy gyantáknak viagy form aldehidnek a rostokra való felkondenzálásával e hátrányokat kiküszöböljék. A szokásos eljárás abban van, hogv oly lü oldatot készítenek, mely a gyanták képzéséhez szükséges összes anyagokat tartalmazza, vagy melyhez csupán formaldehidet adagolunk. Az oldatba továbbá katalizátort is adagolnak. A rostos anyagot az oí-15 datba merítik, a fölös oldatot lecsöpögtetik vagy röpítessél távolítják el. Ezután a rostokat mérsékelt hőmérsékleten alaposan szári jájk. A szárított rostok ekként a kondenzáláshoz elő vannak készítve, mely rendsze-20 rint közel 100 C°-os hőmérsékleten megy végbe. Kondenzálás közben a katalizátor a cellulózát is depolimerizálja. Az erősebben formalinezett rostok törékennyé válnak és lc-25 dörzisölési szilárdságuk erősen csökken. Evégből arra törekedtek, hogy oly katalizátort találjanak, mely nagy hatékonyság mellett a cellulózát legkevésbbé támadja meg. Legjobb katalizátorokként a gyenge 30 szerves savaik és savanyú kémhatású sók váltak be. E katalizátorok egyikével' sem sikerült azonban a természetes rostok duzzadási fokát megközelítően is eCérni anélkül, hogy a rost egyéb hasznos tulajdonságai lényegesen ne romoljanak le. Ugyan- ?:> így nem sikerült a reiakció elegendő egyenletességét elérni és a rostok között mindig voltak erősen sérült, mind pedig nem elegendő métrékhan reagált rostok. Az egyenletesség eme hiánya miatt a nemesítésnek to ezt a módját csupán kész szövetek vagy fonadék impregnálásához alkalmazták, mert a sérült rostok vagy fonalak nehezen dolgozhatók fel. A gyantáknak a rostokon való kondenzá- (..-> l'ására irányuló összes ismert eljái'ás közös vonása, hogy a kondenzálást száraz roston enyhe katalizátorok alkalmazásával foga- . natosítják. Ügy találtuk, hogy az a felfogás, hogy a kondenzálás csupán száraz álla- ,-,o potbian lehetséges, nem helytálló és hogy megfelelő katalizátorok alkalmazása esetében a kondenzálás nedves állapotban jobban megy végbe és a rostok kevésbbé sérülnek meg, mint a száraz' állapotban via'ó 55 kondenzálásnál. A kondenzálást úgy is foganatosíhatjuík, hogy a rostokat az impregnáló folyadékban úsztatjuk, vagy pedig úgv járhatunk c!, hogy a folyadékot a rostokról lecsöpögtetjük és, a fölös nedvességet röpí- po tésse1 ' távolítjuk el még akkoi' is, ha a rostok részben szárítva vo'tak. Igen jó minőséget és egyenletességet érünk el, ha a o.edves rostot kondenzálás előtt röpítjük. A
