139077. lajstromszámú szabadalom • Párhuzamos kanócrendszerü elgázosító petróleum égő

Megjelent 1948. évi december hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BTRÓSAfl SZABADALMI LEIRAS 139077. SZÁM. U/h. OSZTÁLY. — V-4578. ALAPSZÁM. Párhuzamos kanócrendszerű elgázosítós petróleumégői Vajk Tibor géplakatosul ester, Budapest. A bejelentés napja: 1947. évi november hó 15. Az eddig használt párhuzamos kanóc­rerídszeríí elgázosítós petroleumégőknél a petroleumtartálycn légcsatorna van függő­leges irányban keresztülvezetve és a külső 5 levegő a tartály feneke alatti szabad térből e légcsatornán keresztül jut el az elgázo­sítóhoz. Ennek a megoldásnak különböző hátrányai vannak. Minthogy a légcsator­nát a tartályba be kell forrasztani, a tar­it) tály anyagának megválasztásánál olvan anyagokhoz vagyunk kötve, melyek köny­nyen lorrasztbatok; így tehát a tartályt sár­garézből, vagy bádoglemezből készítik sok forrasztási munkával és nagy ónpazarlás-15 sal. További hátrány még, hogy az égő nem eléggé üzembiztos, minthogy egyenet­len talajra, pl. földre, szőnyegre stb. he­lyezve nem kap elég levegőt és könnyen kor­mozni kezd. Ezért kénytelenek vagyunk az 2d égőt magasabban elhelyezni és állandóm! ügyelni arra, hogy elég levegő jut-e az el­gázosítóba. Hátránya még az is, hogy a iartályon keresztühaladó légcsatorna kilu­kadása esetén az csak a tartály szétbontása 25 után javítható. Mind e hátrány kiküszöbölődik a talál­mány szerinti petroleumégőnél, minthogy ennél az égés tökéletesen üzembiztos és a petroleumtartály tetszés szerinti anyagból 30 pl. alumíniumból, porcellánbál készíthető. A taüálmány a csatolt rajion példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a petroleumégő elgázosítójának elölnézete és részben függélyes metszete, a 35 2. ábra ugyanannak oldalnézete és rész­ben keresztmetszete, a 3. ábra az elgázosító félülnézete, a 4. ábra pedig a petroleumégő keresztmet­szete. 40 A rajzon (a) jelöli a petroleumtartályt, (b) a bélvezetőhüvelyeket, (c) a gázosító­lábakat, (d) a gázosító tányérját, (e) pedig a lángrostélyt. A találmány szerint az el­gázosítónak, illetve a két (b) bélvezető- Í5 hüvely közötti térnek két vége nyitott oly célból, hogy a levegő e nyílásokon át veze­tődjék be a gázosítóba. A gázosító két vé­gén levő (f) nyílás a (c) gázosító lábakon a láboszlopok között van kialakítva (2. 50 ábra), úgyhogy ezeken át a levegő oldalról áramlik be a gázosítóba. A kétoldalt lévő (c) gázosítóláb között az ékalakú kereszt­metszetű lyukacsos (g) légterelő vonul végig, melynek az a rendeltetése, hogy az (f) nyí- 55 lásokon kétoldalról beáramló levegőt végig­vezesse az (e) lángrostély egész hosszában s-s így a láng minden részéhez egyenletesen jusson levegő. Az eddig használt légcsatorna, mely go függőleges irányban keresztülhaladt a tar­tályon, a találmány szerinti petroleumégő­nél elmarad. Ennek folytán elmaradnak a légcsatorna beforrasztásával járó munká­latok is, ami a tartály előállítását meg- 65 könnyíti és lehetővé teszi azt, hogy a tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom