139072. lajstromszámú szabadalom • Diapozitiv képek vetítésére alkalmas, bármely filmvetítőgépre szerelhető előtét

Megjelent 1948. évi december hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI RIRÓRÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139072, SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — U-1^32. ALAPSZÁM. Diapozitív képek vetítésére alkalmas, bármely filmvetítőgépre szerelhető előtét. Urban Gyula kulturfilmoperatőr, Budapest és Fehér Jenő István igazgató, Budapest. A bejelentés napja: 1947. évi szeptember hó 15. A mozgóképek vetítésére használt, nor­mái- vagy keskenyflm vetítő gépek vagy készülékek mellett a gyakorlatban még kü­lön vetítőgépeket szoktak alkairnazni álló­" képek, úgynevezett diapozitív képek vetí­tésére, így pl. a filmszínházakban az elő­adások megkezdése előtt és a szünetekben hirdetéseket szoktak vetíteni és e célra kü­lön vetítőkészüléket használnak. Hasonló a 10 helyzet akkor is, ha pl. ismeretterjesztő filmek vetítése után a tárgyhoz tartozó állóképeket akiarniak vetíteni, tehát eddig ilyen célokra két vetítőgépre volt szükség. Ilyen módon pl. a vidéki mozgóképszínhá-15 zak, amelyek igen gyakran csak Ikeskeny­film-vetítőgépeket hasznáilnak és csupán szerény anyagi eszközökkel rendelkeznek, hirdetések vetítésére nem képesek, mert nem tudnak két vetítőt beszerezni. 20 Az állóképek eddigi vetítési módszere még azzal a hátránnyal is járt, hogy az említett külön diavetítőben csak nagymé­retű, tehát költségesebb munkával készített képeket lehetett vetíteni, ami az állóképek 25 vetítését szintén drágította. A találmány mindezeket a hátrányokat oil'ykép küszöböli ki, hogy a hangos vagy néma vetítőgépeket egyben a diapozitív ké­pek vetítésére is alkalmassá teszi, külön 30 diavetrtőgépek beszerzéséré tehát nincsen szükség és a találmány lehetővé teszi kis­méretű olcsó képek, pl. kivágott filmkoc­kák, vagy közhasználatú fényképezőgépek által készített képek vetítését is. Végül le­hetővé teszi a találmány még azt is, hogy 35 az állóképek vetítésénél egyrészt kina­gyítva mutassunk a vetítővásznon. A csatolt rajz 1. ábrája példaképpen keskenyfilrn vetítő berendezést vázlatos oldalnézetben mutat a éo találmány szerinti kiegészítő előtéttel el­látva, a 2. ábra pedig a kiegészítő diavetítő-előtét részleges elölnézete. A rajzon példaként féltüntetett filmvetítő 45 magában véve ismert szerkezetű. Az (1) film a (2) filmkapuban mozog és. a rajz szerint balról JÖVQ fénykéve a képet a (3) filmobjektiven át vetíti előre. Ezen a ma­gában véve ismert készüléken helyezzük el 50 a találmány értelmében a (4) diavetítő elő­tétet, mély a rajz szerinti példaképpeni meg' oldásnál két (5) rúdon ide-oda csúsztatható és a 2. ábrán látható nyíl irányában el is for­dítható. E célból ez a vetítőobjektív csak az 55 egyik (5) rúd számára tartalmaz nyílást vagy furatot, a másik rúdra csak felülről ráfekszik egy félhengeMakú mélyedés ré­vén. Ilymódon a (4) objektív a felrajzolt működési helyzetből a (6) szorítócsavar ol- eo "dásia után egyetlen mozdulattal elfordítható, tehát használati helyzetből eltávolítható, hogy a film, vagyis a mozgókép vetítését ne zavarja. Ha pedig a mozgókép vetítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom