137995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómvas ötvözetekből készült árambevezetők kezelésére

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.995. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — J—4743. ALAPSZÁM Eljárás krómvas ötvözetekből készült árambevezetők kezelésére Egyesült Izzólámpa és Villamossági B. T. Budapest A bejelentés napja: 1944. február 9. A. találmány eljárás krómvas ötvözetekből készült, főleg elektroncsövekhez való árambevezetők kezelésére és célja az, hogy az ilyen árambevezetőkkel készített csövek, különösen ultrarövid hullámú csövek villamos tulajdonságait javítsuk. Ujabban mind gyakrabban használnak krómot és vasat tartalmazó ötvözeteket elektroncsövek árambevezetőinek készítéséhez. Az ilyen ötvözetek tágulási együtthatója eléggé egyezik a rádiócsőiparban használt üvegek tágulási együtthatójával és különösebb kezelés nélkül is vákuumbiztosán összeforrnak az üveggel. Különösen nagy elterjedésre tettek, szert a krómvas bevezetők azóta, amióta az un, „színüveg" csöveket készítik. Ezeknél az árambevezetők merevek és pótolják az eddig használt fej csapjait, úgy, hogy a cső külön fejelés nélkül a foglalatba dugható. Kitűnt azonban, hogy az ilyen csövek ultrarövid hullámokon nem jól használhatók, mert a krómvas olyan, pl. 27—30% krómból és 70—73% vasból álló összetétel mellett, amelynél a tágulási együttható megfelelő, erősen ferromágneses, úgy, hogy ultrarövid hullámokon a cső csillapítását kedvezőtlenül növeli. Ezért javasolták a krómvas bevezetők ezüstözését, amivel az említett hibán segíteni lehet, tekintettel arra, hogy ez esetben a nagyfrekvenciás áramok a vezetőknek csak a felületén haladnak, illetőleg abba csak kevéssé hatolnak be. A krómvas ötvözetek ezüstözése azonban nehéz, mert minden krómötvözeten krómoxidréteg keletkezik, amely megakadályozza a felvitt rétegeknők a krómvas ötvözeten való vákuumbiztos kötését, és így az ilyen ezüstözött krómvas bevezetőkkel készült csövek könnyen levegősek lesznek. Ezért jelenleg úgy járnak el, hogy a krómvas bevezetőket előbb beolvasztják az üvegbe és csak azután ezüstözik. így a bevezetőknek az üvegben levő részén természetesen nincs ezüstbevonat és ezért a bevezetők kedvezőtlen csillapító hatása bizonyos mértékig megmarad, bár ez nyilván kisebb, mintha a bevezetők egyáltalában nem lennének ezüstözve. Sikerült olyan eljárást találnunk, amellyel ezt a hibát teljesen ki tudjuk küszöbölni. A találmány értelmében a krómvas bevezetőket előbb nikkelezzük. A nikkelréteg és krómvas között sem jó a kötés és ezért a nikkelezett bevezetőket hidrogénben vagy más közömbös gázban 1000 és 1100 C° közötti hőmérsékleten izzítjuk. Ekkor a nikkel beleötvöződik a krómvasba és olyan felületet kapunk, amely kívül tiszta nikkel és befelé nikkelben fokozatosan szegényedve, tiszta krómvasba megy át. Így az anyag úgyszólván teljesen homogénné válik. Ezután a nikkelbevonatra ezüstréteget csapunk le. Közismert, hogy a nikkelre az ezüstöt jól tapadó, hézagmentes rétegben lehet leválasztani, azonban a galvanikus ezüstréteg nem elég tömör. Ezért a már nikkelezett és ezüstözött csapokat még egy izzításnak vetjük alá, ezúttal 900 és 950 C° közötti, előnyösen 920 C° hőmérsékleten, amikor is olyan ezüstfelületet kapunk, amely a tömör ezüst minden jó tulajdonságával rendelkezik és emellett a borító ezüstréteg vékonysága folytán az alapanyag tágulási sajátságait észrevehetően nem befolyásolja. A találmány szerint kezelt krómvas bevezetőket az üvegbe könnyen be lehet forrasztani, mimellett a bevezetőiknek az üvegben levő része is ezüstözött és az azokkal készített csövek rendelkeznek mindazokkal az előnyös tulajdonságokkal, amelyekkel tiszta ezüst bevezetőkkel készült csövek rendelkeznének. Szabadalmi igénypont: Eljárás krómvas ötvözetekből készült, főleg elektroncsövekhez való árambevezetők kezelésére, azzal jellemezve, hogy az árambevezetők et először nikkelezzük, majd hidrogénben vagy más közömbös gázban 1000 és 1100 C° közötti hőmérsékleten izzítjuk, azután a nikkelbevonatra ezüstréteget csapunk le, végül pedig a nikkelezett és ezüstözött bevezetőket 900 és 950 C° közötti, előnyösen 920 C° hőmérsékleten még egyszer izzítjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója C23172. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.