137989. lajstromszámú szabadalom • Szilárd illatszer

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÄLMÄ3MYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.989. SZÁM 23. a. OSZTÁLY — F—11311. ALAPSZÁM Szilárd illatszer Frank Márton, Budapesten A bejelentés napja: 1946. június 28. Szilárd illatszerek már ismeretesek. Ezek viaszba, mint vivőanyagba ágyazott csekély, a vivőanyag súlyára számítva, legfeljebb 8% illóolajat tartalmaznak. A vivőanyagba ágyazott, kismennyiségű illóolaj illianékony alkatrészei csakhamar elpárologtak, amikor is a készítmények elvesztették értéküket. Ezzel szemben a találmány oly szilárd illatszerre vonatkozik, mely úgyszólván korlátlan ideig tárolható. A találmány szerinti szilárd illatszer súlyára számított legalább 30%, célszerűen 70% magas forrpontú illatanyag, homogenizáló szer és lágyító szer keverékéből áll. Homogenizáló szerként magasabb, legalább 16 szénatomszá'mú alkoholt, pl. cetilalkdholt vagy trietanolamint, lágyító szerként viaszt használunk. „Magas forrpontú" illatanyagokon (1. Schimmel & Co. A. G. Leipzig 1934.) szilárd-, kristályosvagy szobahőmérsékleten képlékeny masszák alakjában előforduló illatanyagok értendők, melyek szobahőmérsékleten semmi vagy csupán csekély illathatást adnak. Ez okból ezeket az anyagokat az illatszeriparban kizárólag párolgáscsökkentő kötőanyagokként úi. fixatőrökként alkalmazták eddigelé. A találmány szerinti szilárd illatszer, melynek alapanyaga a magas forrpontú illatanyag, hőálló és halmazállapota még 50 C°-nál sem változik. A találmány céljaira az alábbi három illatszercsoport alkalmas: 1. A kristályos, a por alakú szintetikus illatanyagok, pl. kumarin, mosusz-ekton; 2. magas forrpontú növényi gyantaféleségek, pl. oleum vetiveri, oleum santali ligni; 3. szilárd vagy képlékeny masszák alakjában előforduló állati eredetű illatszerek, pl. a szürke ámbra és a természetes mosusz. Az illatszer előállítására szolgáló eljárás lényege az, hogy homogenizáló szert, célszerűen cetilalkoholt és viaszt. megömlesztünk és az ömlesztékbe zárt térben az 1—3. alatti csoportba tartozó, felmelegített, annyi illatanyagot keverünk, míg legalább 30% illatanyagot tartalmazó homogén masszát kapunk. Példa: Keverő szerkezettel ellátott zárt edényben, állandó kavarás és lassú melegítés közben, 50 sr. magasabb, legalább 16 szénatomszámú alkoholt, pl. cetilalkoholt és 25 sr. cerezint vagy kamauhaviaszt 35—40 C°-ra hevítés közben megömlesztünk. A megömlesztett masszához, kavarás közben, az 1—3. alattiakból tetszés szerint összeállított illatkomplexumot keverjük, mégpedig oly menynyíségben, hogy a kész termékben az illat válfajai szerint változó, de legalább 30%-os mennyiségben legyenek jelen. A keverést mindaddig folytatjuk, míg homogén masszát kapunk. Az anyagot a tűzről levéve, formába öntjük, dermedni engedjük, majd a kívánt alakdarabokká vágjuk vagy sajtoljuk. A találmány szerinti szilárd illatszer előállításánál különös gondot kell fordítani az. annak készítéséhez felhasznált illatanyagok iUanékonysági fokára, tekintettel arra, hogy az illatszerek oldóanyag hozzáadása nélkül kerülnek alkalmazásra. Ez okból csak lényegében azonos illanékonyságú illatanyagok illathatása egységes. Részleteiben a találmány szerinti eljárás, az igénypontok keretében, sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Szilárd illatszer, melyet az jellemez, hogy súlyára számított legalább 30%, célszerűen 70% magas forrpontú illatanyag, lágyítószer és homogenizáló szer keverékéből áll. 2. Az 1. igénypont szerinti szilárd illatszer válfaja, melyet az jellemez, hogy lágyító szerként viaszt, homogenizáló szerként magasabb, legalább 16 szénatomszámú alkoholt, célszerűen cetilalkoholt tartalmaz. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti illatszer válfaja, melyet az jellemez, hogy a magas forrpontú illatanyag kristályos vagy por alakú szintetikus illatanyag, növényi gyantaféleség vagy szilárd vagy képlékeny masszák alakjában elő-