137958. lajstromszámú szabadalom • Sebességszabályozó, főlként beszélőgépekhez

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.958. SZÁM 42. g. Í7-20. OSZTÁLY - P-10834. ALAPSZÁM Sebességszabályozó főként beszélőgépekhez Svenska Aktiebolaget Philips cég, Stockholm A bejelentés napja: 1943. november 3. Azoknál a sebességszabályozóknál, amelyeket beszélőgépeknél alkalmaznak, nagy igényeket kell kielégíteni a szabályozó érzékenysége és gyors beállóképessége szempontjából. Mivel emellett a szabályozó számára rendelkezésre álló tér nagyon kicsi, a gyakorlatban nehéznek bizonyult a beszélőgépek számaira teljesen megfelelő sebességszabályozót szerkeszteni. A kérdés megoldásánál célszerűen kilendülő testeket alkalmaznak, amelyek .a röperő hatása alatt fékezőszervek működtetése céljából sebességnövekedésnél a szabályozó tengelyétől távolodva kifelé mozognak. A találmány, amely a fent említett alapelveken nyugszik, a kérdést úgy oldja meg, hogy nagy érzékenység és gyors beállöképesség tömör, tehát kevés helyet elfoglaló szerkezettel érhető el. A találmány értelmében rugók által hordozott kilendülő testek mindegyikében párasával együttműködő golyók vannak ágyazva, amelyek a testek kilendülésénél egymáson és a kilendülő testeket a forgástengely irányában közrefogó tányérokon gördülnek, és amelyek közül az egyik tengely irányban mozgatható és féktesttel van egyesítve; emellett a tányérok olyan alakúak, hogy a féktest a fékező helyzetbe tolódik, ha a golyók kifelé gördülnek. A fékezőszerv előnyösen oly tárcsából áll, amely a tengelyen szabadon mozgathatóan van ágyazva, de a tengellyel a tárcsát csavarrugó köti össze, amely rendes körülmények között a tárcsát magával viszi és ezenkívül a tárcsát egy bizonyos normális helyzetben utánengedően beállítva tartja, mely helyzetből a tárcsa a fékezőhelyzetbe tolódik, ha egy bizonyos forgási sebességet túllépünk. A csatolt rajz a találmány egyik kiviteli példáját szemlélteti. Az 1. ábra a sebességszabályozó függőleges metszete, a 2. ábra pedig keresztmetszet az 1. ábra 2—2 vonala szerint a nyilak irányában tekintve. Az —1— tengelyen, amelynek sebességét szabályozni kell, —2— hüvely van megerősítve, amely egyrészt a —3— tárcsát, másrészt pedig a —4— tányért tartja. A —3— tárcsából az —5— fülek vannak felhajlítva, amelyekben —6— csavarok vannak és ezek a —7— lemezrugókat tartják a füleken. A —7— lemezrugók, amelyek befelé nyúlnak és az —1— tengelyt koncentrikusan körülvevő körhöz érintőleges helyzetűek, egyik végükön a —8— kilendülőtesteket hordozzák, amelyekben —9—• nyílások vannak. Ezekben foglalnak helyet a —10— golyók; Amint az 1. ábrából látható, ezek a golyók párosával vannak mindegyik nyílásba vezetve. Az alsó golyó a —4— tányéron fekszik és ez a tányér tartja a golyót, a felső golyó pedig a megfelelő fölső —11— tányérhoz szorul. Mindkét tányérnak kúpos szélső része van, amelyek egymás felé hajlanak. A —11— tányért a —12— hüvelyhez erősítjük, amely az —1— tengelyen szabadon forgathatóan van ágyazva. A —12— hüvelyen még egy —13— féktest is van, amely pl. tárcsa alakú, és amelyet a —11—• tányérral együtt a —14— zárógyűrű a —12— hüvelyhez szorít. A —12— hüvely fölött az —1— tengelyen egy harmadik —15— hüvely van megerősítve, amellyel a tengelyt koncentrikusan körülvevő —16— csavarrugó egyik vége kapcsolódik. A rugó másik vége a —13— féktesthez van erősítve. Ily módon a—11— tányér utánengedően szorul a fölső golyókhoz, amelyek viszont az alsó golyókhoz szorulnak, míg ezeket a —4— tányér hordozza. A —13— féktest fölött egy nyugvó —17— gyűrű van és ezen/—18— féksaruk vannak megerősítve. A szabályozó működése a következő: Tegyük fel, hogy az —1— tengely forgássebessége egy bizonyos rendes sebességet túllép. Ennek eredményeképp a —8— testek kifelé lendülnek és a —10—J golyók kifelé, a tányér kerülete felé gördülnek. A golyók az 1. ábrán látható nyilak irányában forognak, eközben egymáson és a tányérokon csúszás nélkül gördülnek. Ily módon az érzékenység igen nagy. Amint a kilendülő testek kifelé haladnak, a golyók természetesen a fölső —11— tányért, s ezzel együtt a —13— fékezőszervet megemelik, úgy, hogy az utóbbi a —18— féksarukkal érintkezik. Ily módon a —13— féktest forgó mozgása akadályba ütközik. Ezt a fékhatást (lassítást) a —16— rugó a —15— hüvelyre ás az —1— tengelyre viszi át, amelynek forgása mindaddig fékeződik, amíg a kilendülő testek a