137956. lajstromszámú szabadalom • Nagy fesztávolságú fa csarnok-szerkezet és szerkezeti elemei

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.956. SZÁM 37. a6

. OSZTÁLY — M—13253. ALAPSZÁM Nagy fesztávolságú facsarnok-szerkezet és szerkezeti elemei Moskovits János oki. építészmérnök és Györgyfi Gábor oki. építészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1945. október 18. A csarnokszerkezetek eddigelé rendszerint a helyszínen összeszerelt vastartókból készültek. A találmány célja nagy fesztávolságú facsarnokoknak gyorsan összerakható és szétszedhető, nagyiparilag gyártható, oly szerkezeti elemekből való összeállítása, melyek — célszerűen — fűrészipari fahulladékból, un. rövidáruból és/vagy súlyáruból, szegezéssel készülnek. A facsarnok lényeges szerkezeti eleme az említett fahulladékból, gyárilag előállított, tömör gerincű L-keresztmetszetű tartóegység, amelynek gerince lapjukkal egymáson fekvő deszkából és talpai pallókból állnak. E szabványosított méretekben, gyárilag készülő, tömör gerincű tartóegységek gazdaságosan hasznosítják és nagy szerkezeti értékűvé teszik az egyébként faipari hulladéknak számító rövidárut és súlyárut. A gyártás leegyszerűsítésére a hulladékárut szabványos méretek szerint osztályozzuk, leszabjuk és ráfestett szegezési sablon és/vagy előfúrások segítségével töimör gerincű tartóegységekké egyesítjük. E tartóegységeket oly méretben állítjuk elő, hogy vasúti- vagy teherkocsiforgalomban, fennakadás nélkül szállíthatók és emberi erővel, könnyen lerakhatok legyenek. A csarnokszerkezetet kisszámú elemekből állítjuk össze, amelyeket az összeszerelés megkönnyítésére számozással vagy jelekkel látunk el, ami meggyorsítja a helyszínen, könnyűszerrel való összeszerelésüket. A találmány keretébe tartozik továbbá az említett szerkezeti elemekből, ácsmunka mellőzésével, csavarokkal vagy szegezési sablon segítségével, szegezéssel összeerősített, több-, célszerűen háromcsuklós ívtartó, ennek a semleges szálában, illetve — gyakorlatilag — a nyomatéki nullpontok közelében elrendezett csuklókkal, ami a kötésekben esetleg fellépő, káros és deformáció által' képződhető hajlítóigénybevételeket kizárja. A találmány szerint a tartóelemek alakját és a tartók megosztási helyét mindenkor annak a követelménynek figyelembevételével határozzuk meg, hogy a csuklópontok a semleges szálba vagy annak közvetlen közelébe kerüljenek. Az összeszerelés a helyszínen, csavarokkal vagy sablon útján, szegezéssel történik. Az ívtartók az alapra helyezett tartóoszlopokon nyugszanak. A mellékelt rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti szerkezeti elemeknek, a 2. ábra az ívtartó egy részének és* a csuklónak távlati nézete. A 3. ábra két szelemen összekapcsolását axonometrikus képben szemlélteti. A 4. ábra nagyfesztávolságú csarnokszerkezet egy része, keresztmetszetben. Az —1— tartóelem (1. ábra) a gerincét alkotó —2, 2— deszkákból és az elem talpát képező —3, 3—, továbbá fejét alkotó —4, 4— pallókból, szegezéssel van összeerősítve. Több, a rajz szerint négy — egymás folytatásába eső — tartóelem egy-egy háromcsuklós főtartóvá van egyesítve. A két külső —1— tartóelem között, a 4. ábra szerint, két belső —5— tartóelem fekszik. Két szomszédos —1, 5— illetve —5, 5— tartóelemnek a „csuklópont"-ban való összekötése, ácsmunka mellőzésével, úgy történik, hogy e tartóelemeknek a —3— pallók alkotta talpa alá (2. ábra) —6— keményfa-pofát, a —4— pallók alkotta fej fölé —8— keményfapofát és végül a talp és a.fej közé pedig —7— keményfapofát helyezünk és ezeket —9— csavarok segélyével egyesítjük. A —-10— eredményvonal (4. ábra) a semleges szálat jelöli, mely nagyjában parabola alakú. Az —1, 5— tartóelemek csatlakozási helyein az oldalakra szegezett —11— pallókon nyugszik a —12— szelemen, amelynek helyzetét a —13— lapoknak részben a —12— szelemenhez, részben a —11— pallókhoz való szegezéssel biztosítják. Az —1, 5— tartóelemeken fekvő szelemenek felváltva konzolos —12— és szabadon fekvő —14— szelemenek (2. ábra). A szabadon felfekvő —legszélémének sztatikái szerepe azonos a kéttámaszú tartóéval, a konzolos —12— szelemené pedig a konzoltartóéval. E —12, 14— szelemeneknek (.Gerber-tartók"-ként, a —15— keményfacsappal való összeköttetését a 3. ábra tünteti fel. E meg-