137955. lajstromszámú szabadalom • Égetőkészülék cseppfolyós tüzelőszerekhez

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.955 SZÁM 24. b. OSZTÁLY — M~13242. ALAPSZÁM Égetőkészülék cseppfolyós tüzelőszerekhez Mondl Ferenc gépészmérnök, dr. Kós Árpád és Kutrucz Lajos, Budapest A bejelentés napja: 1945. augusztus 8. / Cseppfolyós tüzelőszerek gazdaságos, korom­mentes elégetéséhez szükséges, hogy a tüzelőszert gázosítsuk, azaz levegővel bensőségesen elkever­jük. E feladat megoldásának nehézségei annál na­gyobbak, minél magasabb a tüzelőszer párolgási hőmérséklete. Nehéz olajok égetéséhez való ké­szülékeknél a feíadatot három különböző elv alap­ján igyekeztek megoldani, nevezetesen a tüzelő­szerrészecskéket elragadó légárammal, a tüzelő­szernek szűk fúvókán át nyomás alatt való ki­fecskendezésével, végül (kanóc közvetítésével. Utóbbi esetben a lángba megfelelően alkalmazott lemezek révén levegőt vezetünk és ezzel a ka­nócból párolgó, izzó olajgőzök messzemenően ko­rommentes elégését érjük el. Bár mindhárom rendszer megoldja a kitűzött feladatot, a gyakorlati megvalósítás alkalmával valamennyinél jelentős hátrányok mutatkoztak, így a légáram létesítése az üzem alatt egy komp­resszor állandó működtetését igényelte. A fúvó­kán át való kifecskendezés előmelegítést tett szük­ségessé, mimellett a nyomás alatt tartott tüzelő­szertartány fokozott óvatosságra intett. Végül az elégő, szenesedő, a továbbítószerv alatt elkopó és tokjában gyakran félrecsúszó, elferdülő kanóc állandó bonyodalmak és bosszúság forrása volt. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fentiekben ismertetett rendszerek közül a ka­nócos rendszer az, amely, mentes minden, a keze­lés tekintetében szakismeretet igénylő alkatrész­től és ennek következtében, hátrányainak kikü­szöbölése esetére, a közönség szélesebb köreiben való elterjeszthetősége remélhető. Mint említet­tük, a harmadik rendszer legtöbb hátránya az eddig használatos, textilanyagból való és így el­égő, szenesedő, a beállítások következtében ko­pásnak kitett kanócban összpontosult, amelynél, — minthogy a lezárt tüzelőtartányba vezetett — a lehetőség szerint kis hővezetőképességre töre­kedtek. A fent vázoltak értelmében a találmány mal­most abban áll, hogy élhetetlen, nem szenesedő, nedvszívó ásványi anyagból készült kanóctestet alkalmazunk az égetőkészülékben, melyet ezek után akként építünk fel, hogy az új kanóctestnek az ismeretes textilkanóctól eltérő minél több tu­lajdonságát a készülék fokozott előnyére fordít­suk, így pl. a találmány szerinti kanóctestnek a textilkanóccal szemben nagyobb hőkapacitása és hővezetőképessége van. E körülményt, akként for­dítjuk javunkra, hogy a kangctesteket a tüzelő­szer előmelegítésére szolgáló csövekké bővülő ka­nóctokokba helyezzük, melyekbe a tüzelőszer a tüzelőszertárolóból szintszabályozó szerven át jut. így a kanóctest a láng melegét nem vezeti a tü­zelőszertárolóba, de igenis gondoskodik annak a tü­zelőszerménnyiségnek az előmelegítéséről, előnyö­sen elgőzölögtetéséről, amely közvetlenül elége­tés előtt áll. Minthogy ez esetben most már a körülmények úgy fordulnak, hogy a kanóctest hővezetőképességének növelése kívánatos, a ka­nóctest anyagába, ami a fentiek értelmében pl. kő, égetett agyag, égetett vagy sajtolt, esetleg azbeszttartalmú működő, fémet is vihetünk be pl. por, szálak vagy szövet, alakjában. A tüzeloszer­gőzök kivezetésére a kanóctest oldallapjait ro­vátkolhatjuk. A mellékelt rajz a találmány egy kiviteli pél­dáját tünteti fel. Az 1. ábra vázlatos metszetet mutat, míg a 2. ábra a kanóctest felülnézete a kanóctok­kal, nagyobb léptékben. A vázlatos rajzban feltüntetett kiviteli példá­ban az (a) kanóctesteket (b) kanóctokok fogadják be, mely utóbbiak alul az elégetés előtt álló tü­zelőszer befogadására és előmelegítésére (c) csővé bővülnek. A tüzelőszer szintmagasságát (d) szint­szabályozó biztosítja és ezért (e) tápcső útján köz­lekedik a (c) csövekkel. A (d) szintszabályozó fe­lett foglal helyet a tüzelőszertároló (f) tartány, melynek (g) csapja (h) kar révén nyitható. A (h) kar a (g) csap nyitott állapotában előnyösen az (f) tartány (i) fedele fölé nyúl és annak nyitását akadályozza. E rendszabály elébe vág az (f) tar­tánynak az (i) fedél nyitására a (g) csap egyidejű nyitott állapota folytán bekövetkezhető nem szán­dékolt ürülésének. A szükséghez képest egy vagy több (a) kanóc­testet és (b, c) kanóctokot alkalmazunk. Ki (a) kanóctestek oldallapjain függőleges rovátkák le­hetnek (2. ábra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom