137952. lajstromszámú szabadalom • Üreges kő ép1tkezési célokra és gép annak előállítására

Megjelent: 1962. december 31. - .. —..—.-•• ... — — * . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.952. SZÁM 37. b. OSZTÁLY — L—8681. ALAPSZÁM Üreges kő építkezési célokra és gép annak előállítására Lindman Erarik Ivar mérnök Ekbacken, Rönninge (Svédország) A bejelentés napja: 1942. február 21. Svédországi elsőbbsége: 1939. április 28. A találmány építkezési célokra való üreges kövekre, valamint az ezek előállítására való gépre vonatkozik. Üreges műkőtesteknek, különösen hidraulikus kötőanyagok, pl. cement alkalmazásával való előállítására már a legkülönbözőbb gépeket ajánlották és így az előállított formatestek alakja és külseje igen különböző volt. Könnyű betonból készült formatesteknél ritkán kívánják lyukak kialakítását, mert a könnyű beton hőszigetelőképessége már önmagában jelentékeny. Ezzel szemben nehéz betonból készült üreges testeknél arra törekszenek, hogy a hőszigetelőképességet a formálásnál létrehozott megfelelő lyukak kialakításával fokozzák, mert maga az anyag hőszigetelőképessége csak viszonylag csekély. Erre a célra a legbonyolultabb lyukkialakításokat ajánlották, de mindamellett a hőszigetelés rendszerint nem volt kielégítő. Némely esetben ezenfelül körülményes vagy lehetetlen volt az ilyen bonyolult üreges testek alakítására a gyakorlatban kifogástalanul dolgozó gépeket szerkeszteni. Ezért az ilyen bonyolult lyukkialakításokról lassanként lemondtak és egyszerű gépekkel létesíthető lyukkialakításokra tértek át, amikor is aránylag csekély hőszigetelési értékekkel kellett megelégedni és ezért ez ilyen alaktesteket csak olyankor lehetett alkalmazni, ha a szigetelőképességgel szemben támasztott követelmények nem voltak nagyok, így pl. garázsok, villaalapozások stb. készítésénél. A betontesteknek eddig szokásos kialakításánál az üreges kő hőszigetelése számára mérvadó jellegzetességeket nem vették pontosan figyelemoe, hanem a lyukak kialakítását a véletlenre bízták és ezért az eredmény is rossz volt. A feltaláló megállapította, hogy a kő megkívánt szilárdságát figyelembe véve az (n) lyukaknak (lyuksoroknak) a kő (B) szélességéhez való viszonya következőképp választandó: Ugyanekkor a lyukak (1) hossza azok (b) szélességéhez képest következőképp választandó: l >

1,5b Továbbá a kövek befalazására tekintettel kitűnt, hogy a lefelé nyitott lyukak (h) magassága a kövek (H) magasságához a következő viszonyban legyen: H > h > 0,9H. Ezzel egyidejűleg jó hőszigetelést érünk el. A lyuksorok száma a kő szélességirányában a kő vastagsága szerint 4, 5, 6 vagy több legyen. A legmagasabb számot többek között a kő megkívánt szilárdsága szerint választjuk. A lyuksorok száma lehetőleg nagy legyen. Feltételezzük, hogy a hő a falon vagy máseffélén, amelyben az üreges követ mint falazási téglát felhasználjuk, a kő szélességirányában megy át (a kövek szélessége = = a fal vastagságával). A leírt módon olyan üreges köveket kapunkj melyek tulajdonságai az ismert üreges testeknél jelentékenyen jobbak. Mindenekelőtt a (szilárdság -4- hőszigetelőképesség) -értéknek az árhoz képest való viszonya nagy, vagyis a megkívánt szilárdság betartása mellett a hőszigetelés egységére eső ár alacsony. Egyidejűleg a tömb alakja a nyersanyag tulajdonságai szerint választható, úgy, hogy az előállításnál nem mutatkoznak nehézségek. A találmány felhasználásával tehát olcsó üreges kövek állíthatók elő, melyek betonklinkerhomoknak (aprított égetett agyagnak) és cementnek nyersanyagokként való felhasználása és 25 cm vastagság (szélesség) mellett. olyan hőszigetelést fejtenek ki, mely 100 cm vastagságú táglafalazatának felel meg. Mindamellett az üreges. kőből készült fal kevesebbe kerül, mint a szokásos 25 cm-es téglafal. Már közönséges homokból és cementből is a találmány szerint igen olcsó üreges köveket állíthatunk elő, melyek már 25 cm vastagságban 40 cm vastagságú téglafaléval azonos hőszigetelőképességet fejtenek ki. Közönséges homoknak és cementnek nyersanyagokként való felhasználása különösen félreeső helyeken nagy fontosságú, ahol a szállítási költségekre való tekintettel nemes nyersanyagokat (pl.