137942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acilezett alifás aminokarbonsavamidok előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.942 SZÁM 12 gf. 1—13. OSZTÁLY — G—9926. ALAPSZÁM Eljárás acilezett alifás aminokarbonsavamidok előállítására J. R. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1943. december 17. Svájci elsőbbsége: 1942. december 18. Heterocifclikus és aromás karbonsavamidok a szakirodalomban többhelyütt mint analeptikák '(üdítő-, izgatószerek) szerepelnek. Az alifás sorozat idetartozó vegyületei ezzel szemben gyakran ellentétes hatást' mutatnak. Így például az izovaleriánsavdietilamid (Deutsche med. Wochenschrift 1901, 49. sz.) és a, metiletil-ecetsavdietilamid (Archiv der Pharmazie 1935, 202) is nyugtató hatással rendelkezik. Meglepetésszerűen azt találtuk, hogy az acilezett alifás N-monoalkil- ill. N-monocikloalkil-aminokarbonsavak di-helyettesített amidjainak értékes gyógyászati hatásuk van. Ilyen vegyületek különböző' eljárások szerint állíthatók elő. Így például könnyen jutunk ilyen vegyületekhez, ha N-monoalkilezett ill. N-monocikloalkilezett aminokarbonsavamidokat acilezünk. Az aci-Lezésre a legkülönbözőbb karbonsavak ill. ezek reakcióképes származékai mint halogenidjai, észterei és anhidridjai alkalmasak. Ilyenek például: ecetsav, propionsav, vajsav, izovajsav, valeriánsav, izovaleriánsav, jV-dimetilakrilsav, a^-dimetilakrilsav, «//-trimetilakrilsav, krotonsav, trimetilecetsav, dietilecetsav, allilecetsav, szorbinsav, fenilecetsav, verátrumsay, piridinkarbonsav, dimetil-izoxazolkarbonsav, furánkarbonsav, pirazinkai'bonsav, acetilszalicilsav, dimetilkumalinsav és egyéb savak, továbbá a szénsav, szénsavészterek, szénsavam-idők halogenidjai vagy oxaminsavhalogenidok, oxálészterhalogenidok és más l%alogenidok. N-alkilezett ill. N-cikloalkilezett aminokarbonsavamidokként úgy az «- mint a ^-aminokarbonsavak jönnek számba. Ezekhez a vegyületekhez úgy jutunk, hogy a- vagy /J-halogénkarbonsavamidokat primer alifás ill. primer cikloalifás aminőkkel, pl. monometilaminnal, monoetilaminnal, monopropilaminnal, allilaminnal, izopropilaminnal, ciklohexilaminnal vagy más aminnal cserebomlásra hozunk. Az «- ill. £-halogénkarbonsavamidokat ismert eljárások révén a megfelelő savakból ill. ezek reakcióképes származékaiból szekunder aminokkal, mint dimetil-, dietil-, diaiul-, metilpropilaminnal, metilanilinnal, metilbenzilaminnial vagy más aminokkal állítjuk elő. A kívánt vegyületek más előállítási módja abban áll, hogy tetszőleges karbonsavak révén acilezett alifás N-alkil ill. N-cikloalkilaminokarbonsavakat vagy ezek reakcióképes származékait szekunder aminokkal hozunk cserebomlásra; ugyancsak jó eredménnyel jár, ha az acilezett alifás karbonsavak sóit hozzuk össze és hevítjük olyan karbaminsavhalogenidokkal, amelyek szekunder aminokból származnák, amikor is fémhalogenid és széndioxid lehasadása közben a megfelelő amidok képződnek. Eljárhatunk úgy is, hogy tetszőleges karbonsavak monoalkil- ill. monocikloalkilamídjait olyan alifás «- vagy ^-halogénkarbonsavamidokkal hozunk cserebomlásra, amelyek amidgyökei kétszeresen vannak helyettesítve. — Végül olyan előállítási módot is választhatunk, amely szerint tetszőleges karbonsavak révén acilezett alifás aminokarbonsavamidokat — melyek amidgyökei még helyettesíthető H-atomokat tartalmaznak — utólag alkilezünk ill. cikloalkilezünk (v. ö. Titherley J. Chem. Soc. London 79, 3-91, 1901). Az új vegyületek a gyógyászatban különösen mint analeptikák alkalmazhatók és részben mint oldóközvetítők is felhasználhatók. 1. példa: 149,5 rész klórecetsavdietilamidot 300 téri rész abszolút benzolban oldunk és ehhez 100 rész etilamint hozzáadva az oldatot autoklávban 110— 120°-on hevítjük. Kihűlés után az etllaminklórhidrátról leszűrünk, a benzolos oldatot vízzel hozzuk össze, majd az oldott etilaminklórt kálilúg révén eltávolítjuk. A benzolt, ledesztillálva az; etilaminoecetsavdietilamidot vákuumban rektifikáljuk. Fp12

113—116°. A kapott vegyület vízzel és szerves oldószerekkel elegyíthető. 31,6 rész etilaminoecetsavdietilamidot 100 térf. rész benzolban oldunk és az oldatot hűtés közben 13,4 rész dietilecetsavkloriddal hozzuk össze. Rövid idő múlva a képződött etilaminoecetsavdietilamid-klórhidrátról leszűrünk és a maradékból a