137932. lajstromszámú szabadalom • Egy-, illetve kétfekvőhellyé átalakítható ülőbútor

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.932. SZÁM 34. g. 11—21. OSZTÁLY — B—16592. ALAPSZÁM Egy-, illetve kétfekvőhellyé átalakítható ülőbútor Bokor György, Budapest A bejelentés napja: 1946. október 8. A találmány egy-, illetve kétfekvőhellyé átala­kítható ülőbútor, melynek az ismertekkel szem­ben az az előnye, hogy fekvőhellyé való átalakí­táskor a fejtámla önműködően beáll rézsútos helyzetébe anélkül, hogy ezzel a beállítással kü­lön kellene vesződni. A találmány lényege az, hogy a fejtámla alsó széle csuklósan össze van kapcsolva az ülőpárna hátsó szélével, a támla felső széléből pedig ütköző csapok állanak ki, melyek fekvőhellyé alakított helyzetben a 'bútorváz ke­resztirányú hátsó összekötő lécére támaszkodnak. A találmány a rajzon példaképpen felvett ki­viteli alakjában van feltüntetve, éspedig az 1. ábra az ülőbútor keresztmetszete, a 2. ábra pedig ugyancsak keresztmetszet a fiók­nak előre húzott helyzetében. A rajzon —a— jelöli a bútor favázát, —b— a váz keresztirányú öszekötőlécét, —c— az előre­húzható fiókot, —d— az ülőpárnát, —f— a hát­párnát, • —g— pedig a fejtámla keretét. A —g— fei támlának, valamint a —d—• ülőpárnának egy darabot alkotó közös —h— textilhuzata van, mi­által e huzat révén a fejtámla az alsó széle men­tén, csuklósan elforgathatóan hozzákapcsolódik az ülőpárna hátsó részéhez. A —g— fejtámlakeret felső részéből az —i— ütközőcsapok állanak ki, melyek fekvőhellyé alakított helyzetben a —h— összekötőlécre támaszkodnak. Ha a fotelt vagy kanapét fekvőhellyé akarjuk átalakítani, akkor előbb az —f— hátpárnát le­emeljük és azután a —e— fiókot az 1. ábra sze­rinti helyzetből ismert módon előrehúzzuk a 2. ábra szerinti helyzetbe. A fiók —j— ütköző révén magával viszi a —d-^- ülőpárnát is, ez utóbbi pedig a —g— fejtámlát viszi magával egészen addig, míg csak az —i— ütközők rá nem feküsz­nek a —b— keresztlécre. Ezzel az ülőbútornak fekvőhellyé való átalakítása megtörtént, az —f— hátpárna alkotja a fekvőhely lábrészét, a rézsútos helyzetben megtámasztott —g— keret pedig a fej­támlát. Aszerint, hogy fotelt, vagy kanapét ala­kítunk át, egy- vagy kétfekvőhelyet nyerünk. Ha a fiókot és azután a —d— párnát vissza­toljuk eredeti helyére, akkor a fejtámlakeret ön­működőén függőleges helyzetbe kerül és így a fekvőhely ismét ülőbútorrá alakult át. Természetesen a 'bútor a feltüntetett kiviteli alaktól eltérő alakban is készülhet a találmány keretén belül, így pl. az ülőpárnának és a fej­támlának csuklós kapcsolódása más módon is megoldható anélkül, hogy ez a találmány lényegét érintené. Szabadalmi igénypontok: 1. Egy, illetve két fekvőhellyé átalakítható ülő­bútor, azzal jellemezve, hogy a fejtámla alsó széle csuklósan össze van kapcsolva az ülőpárna hátsó szélévél, a támla felső részéből pedig üt­közőcsapok állanak ki, melyek fekvőhellyé alakí­tott helyzetben a bútorváz keresztirányú hátsó összekötőlécére támaszkodnak. 2. Az 1. igénypont szerinti ülőbútor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fejtámlának és az ülőpárnának egy darabot alkotó közös textil­huzata van és ez kapcsolja a fejtámlát csuklósan elforgatható módon az ülőpárnához. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi KCnyvk S2317S. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom