137923. lajstromszámú szabadalom • Esernyőnyél
Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.923. SZÁM 33. a. 1—10. OSZTÁLY — P—11401. ALAPSZÁM Esernyőnyél Pollák Mór, Budapest A bejelentés napja: 1946. december 2. Ismeretes az, hogy a jelen időkben használatos férfi és női esernyők kivétel nélkül olyan nyéllel készülnek, mely az ernyők használati állapotában az ernyő szövetburkolatának középpontjából indul ki. ' Ennek az elrendezésnek ismert hátránya az, hogy az ernyő használata alatt annak esővédő felülete csak .félig van kihasználva, mert közel függőlegesen hulló eső esetén a használó a központosán elhelyezett nyél mögött, tehát az ernyőtest hátsó fele alatt áll, minek következtében a ruházat hát felőli része csapadék ellen csaknem védtelen. Zivataros, szeles, általában ferdén hulló eső esetén az ernyő felületét az eső irányában kell jobbra-balra forgatni. Két személyre megosztott használat esetén ez a hátrány még szembetűnőbb, amikor a csatlakozó személy csak kényelmetlen hajlongások árán tud az eső ellen némi védelemhez jutni. A felsorolt hátrányok miatt az olyan esernyőnyél célszerű, amely lehetővé teszi a használó személy ernyő alatti központos elhelyezkedését, valamint azt, hogy az ernyőt két személy is kényelmesen használhassa, vagyis, hogy általában az ernyő teljés védőfelülete körben egyöntetűen kihasználható legyen. Ezen cél érdekében szükséges, hogy a nyél az ernyő használata közben a középtől a haladás irányában megfelelő távoságra előretolt helyzetben legyen. Ez a megoldás a gyakorlatban azonban csak úgy megfelelő, ha az az ernyő kezelésében {nyitásában és zárásában), valamint az ernyő használaton kívüli hordozásában a kényelem rovására jelentős változást nem okoz. Fenti feltételeket elégíti ki a bejelentés tárgyát képező esernyőnyél. Vele használatban levő ernyők átalakíthatók, valamint új ernyők gyárthatók. A rajz 1. ábrája az elgondolás egy példaképpeni körvonalas megoldását ábrázolja az ernyő használati (nyitott) állapotában. Az ábra szerint a régi nyél szaggatott vonallal rajzolt felső és alsó részei közé a teljes vonallal kihúzott nyélszerkezet iktatandó, melynek csuklómegoldásai lehetővé teszik a nyél kétszeres derékszögben való meghajlítását oly módon, hogy a nyél fogantyúrésze a kívánt excentrikus függőleges elhelyezésbe kerül. A nyélszerkezetnek az alábbi három feladatnak kell megfelelnie: 1. Szükséges, hogy a nyélszerkezet használati állapotban stabil legyen. 2. A nyélszerkezetet úgy kell kiképezni, hogy az ernyő összecsukásánál, vagyis a kétszer hajlított nyélvonal egy egyenesbe való visszahajlításánál a (3) jelű kar a (2. ábra), (8) jelű karral együtt az (5) jelű csőbe tolható legyen, mert csak így érhető el az, hogy az ernyő összecsukása után a nyél eredeti, szokásos hosszúságú légyen. 3. A nyélszerkezet úgy oldandó meg, hogy az ernyő összecsukásánál a (11) jelű kitámasztó hüvely a kiegyenesített nyélen a fogantyúrészen levő záró kalantyúig akadálytalanul végigfuthasson. Ennek a hármas feladatnak megfelelő példaképpeni megoldását szemlélteti a 2. ábra, ugyancsak az ernyő használati állapotának megfelelő helyzetben. Ebben a helyzetben a (3), (13) és (14) jelű részek által alkotott csuklószerkezet stabilitását az ernyő rugózása folytán leszorított (11) jelű hüvely biztosítja oly módon, hogy az a (3) jelű kar hornyaiba szorul. Az (1), (9) és (7) jelű hármas csuklórendszer stabilitása az alábbi módon van biztosítva: A (3) jelű kar egyenesből derékszögbe történő hajlításakor annak (9) jelű csukló része a vele kapcsolt (8) jelű rnerevítokárral együtt az (5) jelű cső hornyából kifordul mindaddig, mlg a (7) jelű csuklóval kapcsolt (6) jelű dugó az (5) jelű csőben felfelé csúszva, a már akkor fix helyzetben levő (4) jelű dugóba nem ütközik. Ez az állapot akkor következik be, amidőn a (3) jelű kar elérte a vízszintes helyzetet. A (4) jelű dugónak az (5) jelű csőből való kiemelkedését a csővégbe rögzített (2) jelű gát akadályozza. A vázolt helyzetből az ernyő összecsukása a következő módon történik: A (11) jelű hüvely megemelésével a (3) jelű kar a (14) jelű csuklórészbe fordítható, ahol az a szélső hornyával a (12) jelű pecekbe ütközik. Ezzel egyidejűleg a (3) jelű kar az (1) jelű csukló körül is elfordítható,
