137902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfánál helyettesített ariloxiecetsavak bázisos észtereinek és amidjainak előállítására

Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 137.902 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: C 07 c4 G-10044 ALAPSZÁM 12 q 32-34 Eljárás a -nál helyettesített ariloxiecetsavak bázisos észtereinek és amidjainak előállítására J. R. GEIGY A. G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1944. július 29. Svájci elsőbbsége: 1943. július 30. Ariloxiecetsavak gyógyászatilag használható bá­zisos észterei és amidjai eddig nem váltak isme­retessé. Fenoxiecetsav, difenoxiecetsav .és fenoxi­izovajsav bázisos észtereit spasmolitos hatékony­ságukra nézve ugyan már megvizsgálták, de azo­kat hatástalannak találták (B. N. Halpern, Arch, internat. Pharmacodynamic., 59, 188, 1938). Ezzel szemben meglepő módon azt találtuk, hogy «-nál helyettesített ariloxiecetsavak bázisos észterei és amidjai, melyeknek általános képlete Rí—O —CH —COR2 CH X Y (1) ahol Rí aromás maradékot, X alkil-, cikloalkil- vagy ariimaradékot, Y hidrogént vagy alkilt (X és Y aliciklusos gyűrűvé is lehetnek zárva) és R2 N-ban kétszer helyettesített aminoalkohol alkiléndiamin maradékát jelentik, — értékes gyógyászati tulajdonságokkal rendelkez­nek. E vegyületek jó spasmolitos hatékonyságuk­kal tűnnek ki, mégpedig azoknak egyaránt van muszkulotrop, papaverinszerű hatásuk, valamint az atropinéhoz hasonló neutrop hatásuk. Emellett az atropin többnyire nemkívánatos mellékhatásai a háttérbe lépnek vagy teljesen hiányoznak. Az új vegyületek némelyike továbbá kimondott anal­getikus hatást mutat. Az új észterek előállítása többféle módon lehet-*­séges. Így pl. a fent meghatározott ariloxiecet­savak cserebomlásra képes származékait, így azok halogenidjait, észtereit vagy anhidridjait, konden­zálószerek jelenlétében vagy ezek nélkül, N-ban kétszer helyettesített aminoalkoholokkal hozhat­juk össze, vagy pedig az aminoalkoholok reakció­képes észtereit, különösen halogénhidrogén-, aril­szulfonsavesztereit stb. az említett savakkal ill. sóikkal, esetleg savlekötőszerek jelenlétében, hoz­zuk cserebomlásba. Lehet azonban a karbonsavakat a szokásos mó­don halogénalkilesztereikké átalakítani és ezeket szekunder aminokkal cserebomlásba hozni. A bázisos amidok előállítására példaképpen az említett savakat vagy reakcióképes származé­kaikat olyan alkiléndiaminokkal hozzuk csere­bomlásba, amelyek egy primer vagy szekunder és egy tercier aminogyököt tartalmaznak, vagy pedig sókat, különösen megfelelő karbonsavamidok al­kálisóit, aminoalkoholok reakcióképes észtereinek hatása alá helyezzük. A bázisos amidokat meg­kaphatjuk az illető karbonsavak halogénalkilamid­jain át \s, szekunder aminokkal végzett csere­bontás útján. A bázisos észtereket és amidokat továbbá így is megkaphatjuk: Z —CH —COR2 CH /\ X Y (2) általános képletű vegyületeket, ahol Z reakcióképes atomot Vagy kicserélhető atom­csoportot jelent és R2 , X, Y a fentebb adott

Next

/
Oldalképek
Tartalom