137890. lajstromszámú szabadalom • Berendezés építmények gazdaságos fűtésére

Megjelent: 1962. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.890 SZÁM 36. c. OSZTÁLY — V—4453 ALAPSZÁM Berendezés építmények gazdaságos fűtésére Frans Verbraeken, Sint Job, Herenthals (Belgium) A bejelentés napja: 1944. július 12. Belga elsőbbsége: 1943. március 18. A találmány berendezés építmények gazdaságos fűtésére, mely mindenekelőtt oly tűzhelyből vagy más hőforrásból áll, mely részben vagy egészen hővezető anyagból készült, oly kéményhez csatlakozik, mely az égési gázokat és a hőt a különböző emeleteken át kifelé vezeti. Ezt a kéményt minden fűtendő emeleten csappantyúkkal felszerelt köpeny veszi körül, mely a kéményből kisugárzott hőt az emelet különböző helyiségeinek belseje felé elosztja. A kémény ós ezt a különböző emeleteken körülvevő köpeny között elvezető csapószelepek vannak, hogy a hökicserélést szabályozhassuk. A találmány lehetővé teszi, hogy: a) a tüzelőanyagnak ugyanazon fogyasztott menynyiségéből, sőt még kisebb mennyiségből több hőt fejlesztünk, ami viszont lehetővé teszi, hogy az emelet szobáit mérsékelten fűtsük; b) a kéményből kisugárzott hőt részben a földszinten, részben az emeleten vagy pedig teljesen az emeleten használjuk ki vagy továbbá, hogy az egész fűtést elzárhassuk. A rajzon a találmány példaképpeni megoldási alakjai láthatók. Az 1. ábra egyemeletes házhoz való berendezés vázlatos, függélyes metszete. A 2. ábra a kémény és köpenyének keresztmetszete. A 3. ábra a kémény más megoldási alakjának keresztmetszete. A találmány szerinti berendezés mindenekelőtt kemény anyagokból, pl. építőkövekből készült —1— álsórészt foglal magában, melyet annak a szobának padlóján helyezünk el, amelyben a tűzhely felállítandó. Ez az —1— alsórész a maga egészében közönséges kémény, de az —A— helyiség —C— padlója fölött csak 1—1,20 m magasságig. A —B— emeletnek és a —D, E— födémeknek nincsenek külön berendezései. Az —1— alsó részben elhelyezett tűzhely a—2— kéménnyel közlekedik, mely — célszerűen — cső és amelynek kb. 20 cm az átmérője. Ez a esc esetleg két vagy több, egymással párhuzamos, kisebb átmérőjű esővel helyettesíthető. A —2— kémény felső végéhez falazati anyagból, eternitből vagy hasonló építőanyagból készült, az —E— gerendázaton áthatoló —3— rész csatlakozik. Ez a —3— rész kb. 15 cm-rel az —E— födém alatt kezdődik és mint közönséges kémény főképpen falazatbői készül; ez a kéményrész a külső levegőbe torkoll, mégpedig akár a tető fölött, akár a falból oldalt kinyúlóan. A —3— rész oldalsó —4—• részt foglal magában, mely hasonlóképpen falazati vagy más anyagból készült, üreges elemekből van kialakítva. Az üreg, a belsejében elhelyezett —7— csapószelepen át, azzal a gyűrű alakú térrel közlekedik;, mely a fémcsőből álló —2— kémény körül az —5— köpeny belsejében létesül. Az —5— köpeny, mely fémből vagy más anyagból készül, pl. négyszögkeresztmetszetű és —10-7— csappantyúkkal van felszerelve. A köpeny a berendezésnek minden fűtött helyiségben szembeötlő része és ezért annak készítéséhez, célszerűen, díszítő anyagot és kelléket, pl. lakkozott felületeket és krómozott tartozékokat alkalmazunk, mint amilyenek a korszerű konyhákban és tűzhelyeknél szokásosak. A —10— csappantyúkat minden helyiségben alkalmazhatjuk, mégpedig akár a mellső falban, akár oldalt. Az utóbbi megoldás, vagyis 3. változatlan mellső fal, oldalt elhelyezett csappantyúkkal (2. ábra), szépészeti okokból, a legelőnyösebb. A csappantyúkat, a legtöbb esetben, gyakorlati, célszerűségi okokból is, oldalt helyezzük el, mégpedig az —1—• alsórésztől egészen a —3— és —4— részek alsó széléig. Az utóbbiaktól kezdve az —E— födémig a mellső oldalon osztjuk ela csappantyúkat, melyek ez esetben csak tisztításhoz és javításhoz valók. Az —5— köpenynek a födémrétegeken áthatoló részei belül tömör falúak. A —8— kéménysüveg a —4— rész kiürítésére való csövet alkot; —9— a kéménytoldat, -mely a —3— részt a küllevegő-