137888. lajstromszámú szabadalom • Csöves hőkicserélő

Megjelent: 1962. december 15. OKSZAGOJs TALÁLMÁNYI UIVATAl SZABADALMI LEÍRÁS ] 37.888. SZÁM 17. f. OSZTÁLY — T—7218. ALAPSZÁM Csöves hőkicserélő Aktiengesellschaft für technische Studien cég, Zürich A bejelentés napja: 1944. február 23. Svájci elsőbbsége: 1943. április 12. A találmány csöves hőkicserélő, ós célja az. ' hogy a hőkicserélést az ilyen készülékekben az átáramló közegek csekély nyomásveszteségei 1 mellett bensőbbé tegyük, úgyhogy egyébként azonos körülmények között az eddigi hőkicserélők•nél kisebb összes hőkicserélő felülettel jöhetünk ki. A találmány szerint e célt úgy érjük el, hogy a csöveket legalább egy, a hőkicserélő hosszirányában terjedő elválasztolemezzel legalább két csoportra osztjuk, és a csövekre, ezek hossztengelyéhez képest ferdén, lyuggatott terelőlemezeket úgy tolunk fel, hogy e terelőlemezek az elválasztólemez mindegyik oldalán csatornákat határoljanak, amelyek közül az el választólemez egyik oldalán levők az elválasztólemez másik odalán levőket keresztezik. E csatornák mindegyike emellett egyik végével az elválasztólemezben levő, hozzátartozó átáram! ónyílás útján, egy az elválasztólemez túlsó oldalán levő csatornával áll összeköttetésben. A rajzok a találmány szerinti jellemzőkkel rendelkező csöves hőkicserélők két példaképpeni foganatosítási alakját szemléltetik. E rajzok 1. ábrája az első foganatosítási alak hosszmetszete, a 2. ábra I—I vonala mentén, 2. ábrája az 1. ábra II—II vonala szerinti keresztmetszet, 3. ábrája az elválasztólemez egy részének felülnézete, 4. ábrája a második foganatosítási alak hosszmetszete az 5. ábra IV—IV vonala mentén, 5. ábrája a 4. ábra V—V vonala szerinti keresztmetszet, 6. ábrája egy különálló csőnyaláb oldalnézete, melynek csöveire, ezek tengelyéhez képest ferdén, több lyuggatott terelőlemez van tolva, 7. ábrája pedig egy lyuggatott terelőlemez nézete. Az 1. és 2. ábrán az —1— jelzés a hőkicserélő nyomástálló köpenyét jelöli. Ezzel az —1— köpennyel, ennek végeinél, —2— é:3 —3— elzárólemezek vannak szilárdan összekötve. A —4— jelzés továbbá az —1— köpenyen levő csőcsonkot jelöl, amelyen át a hőkicserélőközegek egyike belép, az —5— jelzéssel szintén az —1— köpenyen levő csőcsonk van jelölve, amelyen át e közeg kilép. •—6—tal a —2— és —3— elzárólemezekbe erősített csövek vannak jelölve, amelyeken, a másik hőkicserélőközeg áramlik át. A —6— csöveket a hőkicserélő hosszirányában terjedő, de a —2, 3— elzáróiamezekig nem érő —7— elválasztólemez két —A— és —B— csoportra osztja. E —7— elválasztólemez. egy részét a 3. ábra nézetben mutatja. A két —A— és —B— csoport csöveire több lyuggatott —8—, illetve —9— terelőlemez van tolva. A —8— és —9— terelőleimezek a —7— elválasztólemez két oldalán fekvő csatornákat határolnak, amelyekbe a —4—. csonkon át beáramló közeg akadálytalanul beléphet. Az elválasztólemez egyik oldalán levő csatornák a —7— elválasztólemez/ másik oldalán levőket emellett keresztezik. E csatornák mindegyike továbbá egyik végével, a —7— elválasztólemezben levő hozzátartozó —10-— átáramlónyílás útján, egy az elválasztólemez túlsó oldalán levő csatorna elejével áll összeköttetésben. Más szavakkal: a lyuggatott —8— terelőlemezek olyan csatornákat határolnak, amelyek, az —1— ábra esetében, balról jobbra lefelé lejtenek, míg a lyuggatott —9— terelőlemezek olyan csatornákat határolnak, amelyek jobbról balra lejtenek lefelé. A —8, 9— lemezek lyukainak —• melyek e lemezek homlokfelületéhez képest ferde irányban vannak fúrva — nagysága emellett lehetőleg a —6— csövek külső átmérőjéhez igazodik, úgyhogy e lyukakon csak kevés közeg áramolhat át. Az ismertetett hőkicserélőben a —4— csonkon át beáramló közegnek legnagyobb részét a —8. és 9— terelőlemezek osatornaszerűen vezetik és arra kényszerítik, hogy a —6— csöveket ferdén áramolva öblítsék, mégpedig olyan sarkok messzemenő elkerülésével, amelyben a közeg megrekedhetne. A különböző részáramokat a —8 és 9— terelő-