137879. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolókészülék

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.879. SZÁM 21 c. 28—53. OSZTÁLY — S—19525. ALAPSZÁM Kapcsolókészülék Szalkay Béla, Budapest A bejelentés napja: 1943. június 11. Ismeretesek kis- és nagyteljesítményű kapcsolókészülékek, amelyek zárt állapotában az érintkezők egymásra pont vagy vonal mentén feküsznek fel. A pontérintkezéses kapcsolóknál az egymásra fekvő érintkező felületek vagy valamenynyien gömbfelületek, vagy gömbfelületek sík felületekre feküsznek. A vonalérintkezéses kapcsolóknál az egymásra fekvő felületek vagy valamennyien hengeresek, vagy hengeres felületek sík felületekre feküsznek fel. E kapcsolószerkezetek hátránya, hogy a szabatos érintkezés biztosítása végett a gömb, illetőleg hengeres felületeket pontosan azonos magasságúra kell készíteni, hogy azok a szokásos nyomások alkalmazása mellett egymásra feküdjenek, ami csak igen gondos és így költséges megmunkálással lehetséges. A gömbfelületek elkészítése már egymagában, is nehézkes és drága művelet. A találmány szerinti megoldásnál ezeket a hátrányokat kikerültük. Egyrészt mind a pontérintkezéses mind pedig a vonalérintkezéses kapcsolótagok görbe felületeit hengeres felületekként alakítjuk ki, úgyhogy ezek a tagok egyszerű technológiai műveletekkel, például húzással könnyen állíthatók elő. Másrészt az egyik, célszerűen a mozgó érintkező tagjait mint egymástól független, egyenként rugalmasan ágyazott tagokat alakítjuk ki, úgyhogy azok gyártási pontatlanságok esetén is könnyen, és biztosan foglalják el azt a helyzetet, amelyben az ellenérintkezőre felfeküszinek. Pontérintkezések létesítése végett mind az álló, mind a mozgó érintkező felületeit hengeresen alakítjuk ki és azokat úgy rendezzük el, hogy az álló érintkezők görbe felületeinek alkotói a mozgó érintkező, görbe felületeinek alkotóival nullától eltérő szöget zárnak be, ellőnyösen egymásra merőlegesek. Vonalérintkezések létesítése végett az álló és a mozgó érintkezők közül az egyiknek érintkező felületei hengeresek, a másiknak érintkező felületei síkok, úgyhogy a felfekvés egyenes vonalak mentén megy végbe. Emellett mind a pontérintkezéses, mind a vonalérintkezéses kapcsolóknál a mozgó érintkezőnek egy vagy több, egymástól független, rugalmasan ágyazott érintkezőtagja van. A hengeres érintkező felületek vezérgörbéje minden esetben lehet körív, vagy körtől eltérő más görbe vonal is. A rajzban a találmány néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsoló egyik kiviteli alakjának mozgó érintkezőjét, a 2. ábra egy másik kiviteli alakjának álló és mozgó érintkezőjét, a 3. ábra a kapcsoló egy harmadik kiviteli alakjának mozgó érintkezőjét oldalnézetben és részben metszetben szemlélteti. A 4. és 5. ábrák elvi, távlati képek. A 6. ábra a 2. ábrabeli kapcsolónak a 2. ábrabeli metszési síkra merőleges síkkal való metszete. A 4. ábrában pontérintkezéses kapcsoló elemeit tüntettük fel. 1 az álló érintkezők, 2 a mozgó érintkező. Valamennyi tag érintkezési felületei hengeresek és mivel az 1 tagok felületeinek alkotói a 2 tag felületének alkotóira merőleges helyzetűek, az érintkezés pontok mentén, létesül. Ha akár az 1 álló érintkezők, akár a 2 mozgó érintkező, vagy akár mindhárom tag szerelése pontatlan is, tehát például az 1 tagok hossztengelyei nem feküsznek közös síkban, vagy tengelyeik körül el vannak fordulva, nyomás alatt mégis megbízható érintkezés jön létre. A nyomás rugóval, hidraulikus, vagy mágneses eszközökkel fejthető ki. Nagyobb teljesítmények esetén a mozgó érintkezőnek előnyösen több tagja van. Ilyen kivitelt tüntetnek fel a 2. és 6. ábrák. A 2 érintkező tagokat azok végeinél elrendezett 4 csapok vezetik és a tagokat a közös 3 foglalatra támaszkodó 5 csavarrugók terhelik. Mindegyik 2 tag a többitől függetlenül mozoghat el. A 2 tagok hengeres —b— felületei az álló 1 tagok hengeres —a— felületeire feküsznek. Csavarrugók helyett az 1. és 3. ábrákban feltüntetett 6, illetőleg 7 lemezrugók, vagy tetszőleges más rugalmas elemek is alkalmazhatók. Vonalérintkezések létesítése végett az álló, vagy a mozgó érintkezőnek sík érintkező felülete