137875. lajstromszámú szabadalom • Robbanó lövedék

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.875. SZÄM 72 d. OSZTÁLY — S—18438. ALAPSZÁM Robbanó lövedék SAGEB Société Anonyme de Gestion et d'Exploitation de Brevets cég Fribourgban (Svájc), mint Berthold Mohaupt, Henry Mohaupt és Erich Kauders jogutódja A bejelentés napja: 1940. november 8. Franciaországi elsőbbsége: 1939. november 9. A találmány tökéletesített robbanó lövedék, pl. gránát, repülőbomba, torpedó stb., amelynek fejrészében ütésre működő gyújtóeszköz van és amelynek jellemzője, hogy a robbanó tölteten legalább egy sapka alakú, előnyösen kúp alakú betét van, amelynek csúcsa befelé van fordítva, feneke pedig a lövedékfal kisebb szilárdságú csúcsának hátsó része mellett van; emellett a betét a lövedékfal mellső részével üres teret zár be. amelybe a betétet a mögötte robbanó töltet nyomása besajtolja és így tömöríti a robbanást pedig a betét mögött levő egy vagy több gyújtó hozza létre és ezt a gyújtót a betéten átmenő tűzvezeték köti össze a lövedék csúcsában levő-és ütésre működő gyújtószerwel. A tűzvezeték a csúcsban levő csapódó gyújtót a betét mögött levő gyújtóval összeköő csőből állhat, vagy pedig egy szúrótűből, amely a csúcshoz van erősítve és a becsapódáskor a betét mögött levő gyújtót megüti, illetve átdöfi. A lényeges az, hogy a lövedék becsapódásának hatása alatt hátul, a betét mögött létesítsünk robbanást, amelynek ereje a betétet a lövedék csúcsában levő üres térbe sajtolja és így tömöríti. A robbanás nyomása a betétet összehajtja és golyó alakúra nyomja, amelyet a robbanás gázai igen nagy sebességgel röpítenek a célhoz, tehát sokkal gyorsabban, mint a lövedék szilánkjainak sebessége, az összenyomott betétnek tehát igen nagy az átütő ereje. A találmány többi részletei a csatolt rajzzal kapcsolatosan magyarázzuk meg. A rajz két ábrája két kiviteli alakot vázlatos metszetben mutat. Az 1. ábra szerint a lövedék csúcsában ütésre működő érzékeny gyújtó van, a 2. ábra szerint pedig a lövedék csúcsa szúrótűvel összeerősítve, amely a lövedék becsapódásakor annak fenekén levő gyújtót átszúrja és így létesíti a robbanást. Az 1. ábra szerint a lövedék a 2 boltozatos résszel ellátott hengeres 1 burkolatból áll. A 2 rész fala vékonyabb, mint. az 1 hengeré, hogy ily módon a becsapódás hatása alatt ez a rész könnyebben szétzúzódjon. Az 1 burkolatban 3 robbanótöltés van, amelyen legalább egy darab, előnyösen kúpos 5 sapka van. Ennek csúcsa befelé fordítva, feneke pedig az üres csúcsíves rész mögött van. A sapka vagy betét széle érinti a lövedék falát, de ez nem okvetlenül szükséges. A 2 boltozatos rész 6 csúcsában van az érzékeny — pl. durranóhiganyos — 7 gyújtó, mely ütésre működik és az 5 sapkán átvezetett 8 cső belsején át (amelyet tűzvezetéknek nevezhetünk) a 9 gyújtóval kapcsolódik. Ez utóbbi a lövedék 10 fenekében van megerősítve, tehát az 5 sapka mögött van. Amikor a lövedék csúcsa a célhoz ütődik, az érzékeny 7 gyújtó az ütés folytán működésbe lép és fejlődött gázai a 8 tűzvezető csövön át tengelyirányban a 9 gyújtóhoz jutnak, amely elrobban és a maga részéről a 3 robbanótöltetet gyújtja meg. A keletkezett gázok az 5 sapkát előrelökik és azt mint egy esernyőt, összecsukják és tömör golyóvá vagy mag alakra sajtolják a cél átütése végett. Ugyanakkor a csúcsíves fejrész gyenge részei törnek és a fejrész a célon szétzúzódik. Az 5 sapka rendkívül nagy sebességre tesz szert, mert elhajlításának kezdetén a gáznyomás igen nagy felületre hat, később pedig a betét golyó alakúra összenyomva, haladás közben csak kicsi ellenállásra talál. Ily módon ennek a darabnak igen nagy sebességét érjük el oly működésmóddal, mely eredményében a kúpos ágyúkban használt összenyomható lövedékek működéséhez hasonló. A sapka alakú betét bárminő megfelelő anyagból készíthető, pl. acélbádogból. Vastagságát úgy választjuk meg. hogy összehajtása és tömörítése. a lövés alkalmával a kívánt módon és kívánt sebességgel megtörténjen. A 2. ábra szerinti változat abban különbözik a már leírt kiviteltől, hogy a 2 boltozatos rész