137872. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági borotva

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.872. SZÁM 69. 20—21. OSZTÁLY — R-8963. ALAPSZÁM Biztonsági borotva Rakbladsaktiebolaget Svenskt Stal cég, Stockholm A bejelentés napja: 1945. december 10. Svédországi elsőbbsége: 1944. december 9. Ismeretes már a biztonsági borotváknak olyképpen való tökéletesítése, hogy a fogantyú ferde, azaz a derékszögtől eltérő szögben álljon a védő-, vagy befogólemezre. Ez elrendezés célja az, hogy borotválkozás közben a borotvát a' védő- és befogólemezek közé illesztett penge vágóélére ferde szögben tarthassuk. Ily módon a borotva hatásosabban vág, mintha azt a penge vágóélére merőleges szögben tartanok. Az ez ideig ismert ilyen természetű megoldások azonban nem alkalmazhatók a manapság általában használatos biztonsági borotvákra, amelyek fogantyúja a védőlemezzel szilárdan össze van kötve, vagy azzal egy darabból készült. A találmány célja e hátrány kiküszöbölése. A találmány értelmében a fogantyú, legalábbis hosszának egy részén, a védőlemezhez ferdeszögben áll és cső alakú, amelybe forgatható orsó van ágyazva, ez utóbbi pedig csavarmenetes részszel van ellátva vagy összekapcsolva, amely a befogólemez csavarmenetes csonkjával működik össze. E csavarmenetes csonk a védőlemezhez ferdeszögben, vagy derékszögben állhat. Az utóbbi esetben a fogantyú belsejében forgatható orsót előnyösen átviteli szervvel, pl. csuklós kapcsolóval látjuk el, amely elforoghat és csavaranyát, csavarmenetes hüvelyt vagy hasonlót működtet, amely szerv ily módon a csavarmenetes csonkra rácsavarható, vagy arról lecsavarható. Azok a csapok, amelyek a penge központosítása végett a befogólemezen rendszerint el vannak rendezve, ugyancsak ferde helyzetűek lehetnek, ugyanolyan hajlásszöggel, mint a csavarmenetes csonk. Ha a csavarmenetes csonk ferdeszögben áll, a pengéhez legközelebb eső része derékszöges lehet, míg a csonk csavarmenetes része az előbb említett részhez képest szöget zár be. A csavarmenetes csonk azonban teljes hosszában is ferdeszögű lehet. A fogantyú említett hajlása rendszerint a védőlemezre merőleges, hosszanti középsíkjával párhuzamos síkra való vetületben értendő, bizonyos esetekben azonban előnyös lehet, hogy fogantyú hajlása más síkban feküdjék. Az ábrák a találmány néhány kiviteli alakját tüntetik fel hosszmetszetekben. Az 1, ábra szerint az —1— befogólemez a szokásos —2— vezetőcsapokat hordozza, amelyek túlnyúlnak a —3— penge és a —4— védőlemez nyílásain. Ez utóbbi a fogantyúval szilárd összeköttetésben van, pl. azzal egyesítve van. A fogantyú —13—, —14— csőszerű test, amely szögben, pl. Ö0°-os szögben meg van törve. E testben van a —11— orsó, amely a —12—- gomb segítségével forgatható. A —4— védőlemezhez legközelebb eső •—14— részben belső csavarmenettel ellátott —8— anya vagy hüvely van, amely az —1— befogólemez —5— csavarmenetes csonkjára rácsavarható. Ezzel a —4— védőlemezt az utóbbi lemez, valamint az —1— befogólemez közé helyezett —3— pengére szoríthatjuk. Minthogy a forgatható —11— orsó és a —8— hüvely egymáshoz képest szögben állanak, az orsó segítségével történő elforgatás végett ennek a hüvelylyel csuklós vagy más, szög alatt hajló tengelyek kapcsolására alkalmas kapcsolással kell összekötve lennie. E kapcsolás példájaként szolgálnak az 1. ábra szerinti —9—, —10— fülek vagy horgok, amelyek a kardán csuklóhoz lehetnék hasonlóak, a kapcsolást azonban más alkalmas módon is megvalósíthatjuk. Szóba jöhet pl. kúpos fogaskerekek, gömbcsukló, vagy hajlékony tengely, pl. csavarrugó alkalmazása. Szükség esetén a hajlékony tengely a —11— orsót helyettesítheti és ez esetben a —12— gombig nyúlik. Míg az 1. ábra derékszögű —5— csonkot ábrázol, a 2. és 3. ábra példaképpen ferde csonkokat tüntet fel. A 2. ábra szerint a —15—, —16— csonk kezdetben a —4— védőlemezre a —15— darab mentén derékszögű, majd megtörik és a —16— csavarmenetes részbe megy át. Ez esetben a —13—, —14— fogantyú —17— belső orsója, amely csavarmenetes olsó részével ugyanolyan szögben áll, a csonk —16— részére közvetlenül