137855. lajstromszámú szabadalom • Szemüvegkeret kicserélhető üveglencsékkel
Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.855. SZÁM 42. h. 26-37. OSZTÁLY — H—12287. ALAPSZÁM Szemüvegkeret kicserélhető üveglencsékkel Halász Gyula, Miskolc A, bejelentés napja: 1946. augusztus 29. A találmány tárgya oly szemüvegkeret és üvaglsncsepár, mely lehetővé teszi, hogy egyetlen keret használatánál is a szükségnek megfelelő szemüveglencsék (pl. közellátók, távollátók) könnyűezerrel kicserélhetők legyenek, ami a mai anyaghiányos időkben fontos a szemüvegviselőknek, mert nem is annyira a szemüveg, mint a keret beszerzése ütközik nagy nehézségbe. A találmány lényege egy —• a felső részében —, majdnem félig nyitott keret az üvegek befogadására alkalmas szokásos csatornával úgy azonban, hogy e csatornák a keret belső, orr felé eső részei a vízszintes átmérő fölé emelkednek, miáltal az ívelt külön rugón egymáshoz csatolt üvegeket a behelyezés után nem engedik kiesni. A találmány tartozéka ívelt rugólemezen oly módon rögzített keret nélküli szemüvegpár, melynél az üvegek egymástóli távolsága behelyezés előtt kisebb, mint a keret csatornájába való behelyezés után. Ezáltal az ívelt rugólemez megfeszül, és a két üveget igyekszik közelebb szorítani egymáshoz s így a keret belső, emelkedett két szára („szarva") nemcsak az üvegek kiesését akadályozza meg, hanem az üvegek kivétele is csak az egyik üvegnek a keret széle felé való húzása után válik lehetővé. A rajzon látható találmány egyik példaképpeni kiviteli alakja. Az 1. ábra a találmány tárgyát, a szemüvegkeretet elölnézetben (a két szára elhagyásával), a 2. ábra a szemüvegkeretbe illő lencsepárt, míg a 3. ábra a szemüvegkeretet és a belé helyezett lencsepárt együttesen tünteti fel. A betűk mind a három ábrán ugyanazon alkatrészt jelölik. A találmány lényegében egy szokásos szemüvegkerethez hasonló szemüvegkeretből áll, melynél azonban a keretek felső része nyitott, úgyhogy a belső orr felé eső (a) része, („szarva") a képzeletbeli (b) vízszintes tengely fölé emelkedik, miáltal az üvegek keretbe helyezése függőleges irányban nem lehetséges, hanem csak a másik (c) irányú ferde tengelyre merőleges (d) irányban. Az üvegek helyéntartása azáltal válik lehetővé, hogy a másik üveg is ilyen, de ellentétes irányú behelyezés után a belső, orr felőli (e) nyereghez szorul a két üveget összefogó közöa ívelt rugó (f) nyomása következtében. Tartozéka a találmánynak a fenti keretbe könnyűszerrel be- és kiszerelhető keret nélküli lencsepár, melyet az (f) ívelt rugólemez két végén levő (g) saruban szilárdan megerősítünk oly módon, hogy a két üveg belső (h) széleinek távolsága keretbe helyezés előtt jóval kisebb, mint az (a) szarvak felső részén a belévájt (i) csatornák távolsága, aminek következtében a lencsepár keretbe helyezése csak oly módon lehetséges, hogy a két üveg közötti távolságot nagyobbítjuk —• széthúzzuk —, majd az (f) ívelt rugóra szerelt üvegek közül előbb az egyiket helyezzük a keret (i) csatornájába, azután a rugót kissé egyenesre nyújtva a másik üveget. A behelyezés után az (f) ívelt rugólemez közel eredeti formájában feszül és a két üveget az (e) orrnyereghez szorítja, miáltal kiesésüket megakadályozza. Szabadalmi igénypontok: 1. Szemüvegkeret kicserélhető üveglencsékkel, azáltal jellemezve, hogy az üveglencsét foglaló keret a felső részének elhagyásával oly módon nyitott, hogy a keret üveglencse csatornájába az üveglencse a keret síkjában mozgatva abba behelyezhető vagy kivehető. 2. Az 1. igénypontban meghatározott szemüvegkeret foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a két szemüveglencse ívelt rugólemezre van rögzítve olyképpen, hogy az üvegek belső szélei a szemüvegkeretbe helyezés előtt a rugó feszítetlen állapotában közelebb állnak egymáshoz, mint a keretbe vájt csatorna belső széleinek egymástól való távolsága. 3. Az 1. igénypont alatt meghatározott szemüvegkeret egyik példaképpeni kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hoigy a szemüveg keretének az orrnyereg felé eső része, mintegy szarva, a keret képzeletbeli vízszintes tengelye fölé terjed, mi-