137841. lajstromszámú szabadalom • Berendezés foszlatott cserkéreg és mechanikailag feltárt egyéb szálasanyag kiürítésére

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.841. SZÁM 28. b. 20—28. OSZTÁLY — D—5833. ALAPSZÁM Berendezés foszlatott cserkéreg és mechanikailag feltárt egyéb szálasanyag kiürítésére Dermata Művek Bőr- és Cipőgyár Rt., Kolozsvár A bejelentés napja: 1943. június 25. A találmány berendezés foszlatott cserkéreg és mechanikailag feltárt egyéb szálasanyag kiürítésére olyan adagolótartányból, mely alul a kibocsátónyílás felé kúposán vagy egyébként fokozatosan szűkülő üregű kiürítőkamrában végződik. E berendezést főleg arra használják, hogy az említett anyagokat kilúgozótestekbe e test méreteinek megfelelő adagban etessék, emellett az adagolótartány fokozatosan szűkülő üregű kiürítőkamrájára azért van szükség, hogy az adagolótartány nagy keresztmetszetéről a berendezésnek a kilúgozótest viszonylag kicsiny etetőnyílásával kb. egyező bőségű kibocsátónyílására a fokozatos átmenetet biztosítsák. A kilúgozótestek fentiekben jelzett etetése kapcsán nehézséggel jár az etetés lehetőleg pormentes kivitele. A szóban forgó szálasanyagok mechanikai feltárása során ugyanis rendkívül finom porrészlet is keletkezik, mely, ha a munkahelyiség levegőjébe jut. ebben szinte ködszerűen oszlik el. A pormentes etetést eddig azzal vélték elérhetni, hogy az adagolótartány kibocsátónyílását és a kilúgozótest etetőnyílását a por kinyomulásával szemben tömítő hatású karmantyúval, — pl. harmonikaszerű bőrcsővel — kötötték össze és az adagolótartány kibocsátónyílása felett kívülről működtethető zárótolattyút alkalmaztak. Ez ä megoldás azonban önmagában véve nem bizonyult megfelelőnek. Az adagolótartánynak átmenetileg tárolt anyag ugyanis a tapasztalat szerint e tartány szűkülő keresztmetszetű kiürítőkamrájában rendszerint megakadt, úgyhogy a por kiáramlásának megakadályozására alkalmazott, karmantyús kötést oldani kellett és a munkásnak az adagolótartányba, illetőleg a kiürítőkamrába rúddal benyúlva kellett a megszorult anyagot ismét fellazítania, hogy annak folytatólagos kiürítését újból megindítsa, illetőleg biztosítsa. E lazítás során a por természetesen a munkahelyiségbe kitódult ós ez,a pormentes kiürítést, illetőleg etetést lehetetlenné tette. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az adagolótartányban átmenetileg tárolt anyag a kiürítőkamra szűkületei folytán azért szorul meg, mert az ilyen foszlatott anyag részecskéi sajátságos módon kapaszkodnak és tapadnak egymáshoz, úgyhogy a kiürítés során a kiürítőkamra szűkületes részeiben mintegy boltozatot alkotnak, mely az e boltozatos rész feletti anyagot kitámasztja és annak kiürítését megakadályozza. A találmány e felismerést hasznosítva abban van, hogy az adagolótartány hosszfallal legalábbis két részre van osztva és e tartányrészek a kiürítőkamrától legalábbis két, kívülről működtethető zárószerv segélyével vannak elrekesztve akként, hogy e zárószervek egyenkénti nyitása révén egyik vagy másik tartányrész a teljes kiürítőkamrával kerül összeköttetésbe. Az adagoótartányban a találmány szerint alkalmazott hosszfal egyrészt megakadályozza az említett boltozat kialakulását, másrészt az adagolótartány üregét olyan részekre osztja, melyek keresztmetszete a szűkülő keresztmetszetű kiürítőkamra felső, legbővebb keresztmetszeténél kisebb, sőt a lefelé szűkülő keresztmetszetű kiürítőkamra alsó, kisebb keresztmetszetű részeinek keresztmetszeténél sem nagyobb vagy alig nagyobb. Ennekfolytán az egyes zárószervek nyitása után az adagolótartány egy-egy részéből kiürülő anyag mozgása során seholsem kénytelen oyan keresztmetszeten áthaladni, amelyben megszorulhatna és ezért az anyag az adagolótartány egy-egy részéből fennakadás nékül ömölhetik át a kilúgozótestbe. Ez a pormentes zárat alkotó, említett karmantyú nyitását kiürítés közben feleslegessé teszi és ekként a pormentes kiürítést teljes mértékben biztosítjuk. í §'.}| A találmányt további jellemzőivel a rajzon vázlatos hosszmetszetben és oldalnézetben feltüntetett kiviteli példája kapcsán magyarázzuk meg. A rajzon —d— jelöli az adagolótartányt, mely az ábrázolt kiviteli példa esetében egyetlen —e— hosszfallal két részre van osztva. A —d— adagolótartány alul a —ki— kibocsátónyílás felé kúposán szűkülő üregű —k— kiürítőkamrában végződik. A —d—• adagolótartány két fele a —k— kiürítőkamrától egy-egy —f— zárószerv segélyével van