137837. lajstromszámú szabadalom • Enyvhigítószer

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.837. SZÁM 22. i. OSZTÁLY — C—6003. ALAPSZÁM Enyvhígítószer Ciba Société Anonyme cég, Basel A bejelentés napja: 1946. május 13. Svájci elsőbbsége: 1944. május 16. Ismeretes, hogy a gabonatisztítás közben összegyűlő bükkönymagvak, amelyek rendszerint még kisebb-nagyobb mennyiségben egyéb gaznövények, mint pl, konkoly, lednek (csicseriborsó), vadmustár, esormolya magvakat tartalmaznak hozzákeveredve, őrölt állapotban természetes és műenyvhez hígítószerül használatosak. A kemény maghéjalkatrészek őrlési nehézségei következtében a szokásos módon előállított technikai bükkönyliszt rendszerint a finom, világossárga magliszt és a sötétebb, durvább héjalkatrészek keverékéből áll. Kitűnt, hogy ennek a technikai bükkönylisztnek enyvhígítószerként való használhatósága erősen korlátozott. Míg csekély, pl. 30—100%-os hígításoknál, amilyenek a 'magukban véve olcsó természetes enyveknél, pl. a kazeinenyvnél gyakorlatilag elegendők, az enyv lényeges rosszabbodása még nem állapítható meg, addig a hígítási fok növekedésével, pl. ha az az enyv súlyának 2—3-szorosa, aimi pl. különösen a drágább műgyantaenyveknél gazdasági okokból kívánatos volna, az enyv minőségi rosszabbodása már erősen észrevehető. Az enyvezés szakítószilárdsága száraz állapotban ugyan még nagy technikai bükkönyliszthozagok, pl. 100 rész karbamidgyantaenyvre 300 rész bükkönyliszt esetében is jó vagy kielégítő. Viszont a vízben raktározott állapotban mutatkozó szakítási szilárdság (a nedves szakítási" szilárdság) >már nagyon ingadozó értékeket mutatott, azaz kielégítő szilárdságok mellett megfigyeltek teljesen használhatatlan értékeket is anélkül, hogy ennek a különös jeleaiségnek okát eddig meg tudták volna állapítani. Ezzel azonban kérdésessé vált a technikai bükkönyliszt műgyantaenyvek, különösen karbamidgyäntaenyvek hígítószereként való alkalmazása. Meglepő módon azt találtuk — és. ebben vari a találmány —, hogy kiválogatott, tiszta bükkönymagvak felhasználása esetén olyan liszt állítható elő, amelynek műgyanta- különösen karbamidgyantaenyvek hígítószereként való felhasználásakor az enyvezések nedves szakítási szilárdságának fent említett ingadozásai többé nem tapasztalhatók. Ezzel bebizonyosodott, hogy a technikai bükkön yliszttel, mint hígítószerrel kapott egyenlőtlen enyvezési • eredmények lényeges oka a nyersbükkönymagvak egyéb magvakban, különösen konkolymagvakban való változó tartalmának tudható be. Tény az, hogy a konkolyliszt magában hígítószerként alkalmazva olyan enyvezéseket eredményez, amelyek a tiszta bükkönyliszttel kapott nedves szakítási szilárdságnál alacsonyabb értékeket mutatnak. További javítást érhetünk el a tiszta bükkönymagliszt finomsági fokának fokozásával. Megállapítottuk, hogy a finomsági fok növekedésével a nedves szakítási szilárdság értékei a száraz szakítási szilárdság értékeihez észrevehető módon közelednek. A bükkönymagliszt finomsági fokának ez a növekedése még azzal az előnnyel is jár, hogy nem maradnak vissza használhatatlan héjmaradványok vagy nem szükséges a világosabb frakciókat (a tulajdonképpeni maglisztet) külön felhasználni, hanem kívánt esetben minden hulladék nélküli teljes bükkönyliszt termelhető ki. Ebből a célból ajánlatos a nehezebben megőrölhető héjrészeknek az őrlés közbeni elkülönítése és azoknak külön malomban, pl. nagyfordulatszámú verőmalombaii való külön megőrlése úgy, hogy azt csupán legfinomabb por alakjában keverjük újra össze a többi bükkönyliszttel. Minthogy a magas hőmérsékletek a 'bükkönyliszt fehérjetartalmának mégkárosítáához vezetnek, ennek elkerülésére a gyorsan futó malmok alkalmazásánál célszerűen hűtésről gondoskodunk. A találmány tárgya tehát olyan, bükkönylisztalapú enyvhígítózer, amely a bükkönylisztből készült eddig ismeretes enyvhígítószerekkel szemben egyidejűleg két irányban is mutat fel előnyöket s ezek egyrészt a .felhasznált bükkönymagvak mentessége idegen vetőmagvaktól, különösen konkolymagvaktól, másrészt az alkalmazott tiszta bükkönyliszt nagy finomsági foka.