137836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantaalapú habszigetelőmasszák előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.836. SZÁM 39. b. 16—27. OSZTÁLY •— C—6000. ALAPSZÁM Eljárás műgyantaalapú habszigetelőmasszák előállítására Ciba Société Anonyme cég, Basel A bejelentés napja: 1946. április 30. Svájci elsőbbsége: 1944. július 28. Műgyantaalapú likacsos (porózus) masszákat már különböző célokra javasoltak. Hideg-, hővagy hangszigetelőanyagokként alkalmaznak például fenol- és különösen karbamidigyantaalapú, igen csekély térfogatsúlyú (D = kb. 0,01—0,1) habmasszákat. Ezeknek a masszáknak az a hátránya, hogy mechanikai szilárdságuk túlságosan csekély, térfogatuk nem állandó és vízállóságuk egyelőre még ugyancsak túlcsekély. Hőszigetelési célokra, mint pl. gőzvezetékek szigetelésénél zavarólag hat, hogy kevéssé hőállóak. Azt találtuk, hogy ezek a hátrányok kiküszöbölhetők azáltal, hogy a fenol- vagy karbamidgyanták helyett a magukban véve ismeretes melamingyantákat alkalmazzuk. Az új habmasszáknak — a melamingyanták tulajdonságainak megfelelően — forró vízzel szemben nagyobb az ellenállóképességük és hőállóságuk is fokozott. A melamingyantá-habmasszáknak az eddig ismeretes habmasszákkal szembén még további előnyeik is vannak, amelyek a szigetelőiparban való felhasználhatóságukra nagy jelentőségűek és egyáltalában nem voltak előre várhatók, éspedig: 1. A térfogatállandóság lényegesen megjavul; a habmasszának a változó levegőnedvességgel járó megdagad ás a és zsugorodása a karbarnidhabmasszáknál tapasztalt értéknek mintegy felét teszi. 2. Vízgőzabszorpciójuk változó levegőnedvességné a karbamiidmasszákénak csupán kb. a felét teszi.. 3. Mechanikai szilárdságuk a karbamidhabmasszákénak kétszeresét, sőt többszörösét is teszi. 4. Vízállóságuk ugyancsak lényegesen jobb; forrásban levő vízben az anyag nem lágyul meg' és az újbóli megszáradásnál a deformálódás' elmarad. A habmasszáknak ez a meglepő feljavulása lehetővé teszi tehát azt. hogy az ismeretes karbamidhabmasszák alkalmazási területeit lényegesen kiterjesszük. A melamingyanta-hafomasszák előállítása a legkülönbözőbb ismeretes módszerekkel történhet, melyek közül a vizes vagy vizes-alkoholos és előnyösen még keményítőanyagokat és habképzőszereket is tartalmazó melamingyantaoldatok habbá verése különösen előnyös. Ily módon könynyen sikerül még igen csekély, pl. D = 0,03—0,015 sűrűségű masszák előállítása is. Melamingyaintákként mindenekelőtt a 811804 számú francia szabadalmi leírásban ismertetett gyanták jönnek tekintetbe, keményítőanyagokkéra pedig savanyú kémhatású anyagok és habképzőszerekként felületi aktivitású természetes vagy szintetikus anyagok, amelyek a szaponinhoz ha- " sonlóan vízzel állandó habot képesek adni. A hab előállítása a legegyszerűbben úgy történik, hogy melamingyamta vizes vagy vizesalkoholos oldatát keményítőanyagok és haíbképzőszerek jelenlétében, pl. gyorsanfutó keve;rőművel habbá verjük. Eközben a levegő vagy gáz bekeverése folytán a hah térfogata a vizes oldat térfogatának sokszorosára, pl. 40-szeresére növekedik. Végezhetjük azonban a habverést más módszerekkel is. A habot formákba töltjük, állni hagyjuk, utószárításnak és kívánt esetben utókeményítésnek is alávetjük. Hogy a repedésképződést meggátoljuk, a szárítást célszerű módon kell végeznünk. Például lassan, vagy pedig nedves atmoszférában szárítunk, hogy a belső részek vizüket leadhassák, mielőtt még a külsők anynyira összezsugorodnának, hogy repedések keletkezzenek. Ily módon fehér, rendkívül könnyű, azonban sűrűségükhöz képest mechanikailag meglepően sziárd hafomasszákat kapunk. Ezek, ha kívánatos, előállításuk közben vagy utólag megfesthetek. Adagolhatunk továbbá szükség esetén a legkülöinböző'bb fajtájú töltőanyagokat is, mint pl. parafaport vagy parafadarát, üvegrostokat, papirospépet, azbesztrostokat vagy diatomaföldet. A találmány szerinti habmasszák az építőiparban szigetelési célokra, hőszigetelésre, hűtőszekrények, hűtőházak stb. szigetelésére, hangszigetelésül mennyezetborításokhoz és máseffélékhez alkalmazhatók.