137819. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyékony tartálytartalom nagy vegyi tisztasági fokának fenntartására

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.819 SZÁM 12. g. OSZTÁLY — S—19980. ALAPSZÁM Berendezés folyékony tartálytartalom nagy vegyi tisztasági fokának fenntartására Seibold Ludwig, Wien A bejelentés napja: 1944. június 21. Németországi elsőbbsége: 1943. június 21. Az ipar sok ágában, főleg a vegyi iparban szükséges a tartályokat, pl. fürdők tisztaságát hosezú időn át változatlanul fenntartani, illetve más szavakkal a tartály folyékony tartalma disszidált anyagának nagyon alacsony töménységét az egész üzemtartam alatt egyenletesen megőrizni. A találmány elrendezés tartályok folyékony tartalmának nagy vegyi tisztasági fokának fenntartására és a feladatot úgy oldja meg, hogy a tartállyal egy vagy több elektrodialitikus rekesz van összekötve. Feltételezve, hogy a rekeszek helyesen vannak méretezve és; azokat folyamatosan vagy megfelelő időközökben tartjuk üzemben, a fürdő használata révén elkerüljük, a szenynyeződések tömörülését, illetve ezeket a tömörüléseket az elektrodialitikus rekeszek révén újból elválasztjuk. Amennyiben itt szennyeződésekről van szó, ezek alatt nem a szokásos értelemben vett szenynyeződések érterdők, hiszen ezeket általában különös nehézség nélkül a fürdőtől távol lehet tartani, hanem vegyi értelemben vett szennyeződések értendők, amelyek ha egy fürdőben meghatározott töménységben tömörülnek, a fürdő hatását kétségessé vagy lehetetlenné teszik és így tehát csak ilyen különeges 'értelemben foghatók fel szennyeződésként. így pl. gyakran szükséges, egy bizonyos módon vegyileg kezelt alakzatot meghatározott ideig, egy további kezelési fokozat előtt desztillált vízben mosni, amikor ez az alakzat meghatározott vegyi anyagokat, mint pl. a kezelésre alkalmazott anyag maradékát, reakciós termékeket vagy efféléket a víznek átad és ily módon benne a „szennyeződés" mindinkább növekszik. Ha ezek egy meghatározott határt túllépnek,, úgy a mosóvíz, felhígítandó, ami gyakran nem. egyszerű, vagy az üzem folyamatosságának megzavarása miatt nem kívánatos és emellett sok desztilláltvízre van szükség. A találmány mindezen hátrányokat megszünteti és eddig elérhetetlen tökéletességgel folyamatos üzemű munkamenetet eredményez, ami mellett még lehetséges, hogy a tisztán tartandó folyadékban a meg nem engedett adalékok mennyiségi eltérését (toleranciáját) egész alacsony határok között tartsuk. Az elektrodialitikus, másképpen elektro-ozmótikusnak nevezett rekeszek építése és működése ismeretes már és itt nem szükséges ezzel foglalkozni. Az ilyen rekeszek nem képezik a találmány tárgyát. Hogy a találmány szerint elérendő hatást biztosítsuk, elegendő hogy a tísztítórekesz és a tisztán tartandó folyadékot tartalmazó fürdő egymással össze legyen kötve (vagyis közlekedjék). A tisztított és nem tisztított folyadék kiegyenlítődése ekkor diffúzió révén, tehát mintegy ellenáramlásban, történik. De célszerű ezt a kiegyenlítődést változatlan áramlási irány fenntartásával megkönnyíteni, illetve meggyorsítani. Evégett a találmány egyik jellemzője szerint eszközöket alkalmazhatunk, amelyek a tisztítandó folyadéknak a keringését a tartály és az elektrodialitikus rekeszek irányában létrehozzák. Ilyen eszközöket a legegyszerűbb esetben úgy létesítünk, hogy a tisztítórekesz üzeménél vagy a fürdő használatánál is keletkező vagy pedig a kívülről történő hőbevezetéssel létesített hőkülönbséget termoszifonelv szerinti folyadékkeringés létesítésére használjuk, amely célra általában elegendő a rekeszt és tartályt egymással viszonyított olyan térbeli helyzetbe hozni, hogy a hőmérsékletkülönbözet révén kiegyenlítő áramlás keletkezzék. Lehetséges még e folyadék keringését szivattyúkkal biztosítani, melyeknek nem kell nagy teljesítményűeknek lenniök. Amennyiben fent egy rekeszről van szó, úgy ezalatt magától értetődően több rekeszből levő rendszer is érthető. A vázlatos, lépték nélkül rajzolt rajz, a talál-