137797. lajstromszámú szabadalom • Fejhornyos vasúti sinek zökkenő nélküli keresztezése és eljárás annak készítésére

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.797 SZÁM 19/ a. 15—19. OSZTÁLY — M-12473. ALAPSZÁM Fejhornyos vasúti sínek zökkenő nélküli keresztezése és eljárás annak készítésére Márkus György, Sashalom A bejelentés napja: 1942. szeptember 28. A találmány fejhornyos vasúti sínek olyan keresztezése, amelyen a vasúti járművek kerekei zökkenés nélkül haladhatnak át. Sínkeresztezésefcnél a zökkenést az okozza, hogy az egymást keresztező sínfejefcnek a járműkerék nyomkarimáját átengedő hornyain áthaladó keréktalp a haránthomyot határoló síinfejek széleibe ütközik. Az ütközés elkerülésére a fejhornyos vasúti sínek keresztezését, a találmány szerint, úgy képezzük ki, hogy addigelé a sínfejen gördülő járműkerekek nyornkarimáikkal a horonyfenékre támaszkodva gördüljenek át a keresztezésen, a kerék talpa pedig a sínfejek fölé kerüljön annyira, hogy ne ütközhessek a haránthornyot határoló sínfejekbe. A találmány szerinti sínlkeresztezésben az egymást keresztező sínfej hornyok mélysége kereszteződésük felé fokozatosan annyira csökken, hogy a különben talpukkal a sínfejre támaszkodó járműkerekek nyomkarimájukra támaszkodva gördüljenek a horonyfenéken, a keréktalp és a sínfej közt pedig annyi rés maradjon, hogy a keréktalp ne ütközzék a haránthornyot határoló sínfejek széleibe. A találmány tpvábbá olyan eljárás, mellyel a meglevő siínkeresztezésék zökkenésnélküliekké alakíthatók ét. Ezt az eljárást a rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra fejhornyos sín keresztmetszete a találmány szerinti keresztezés közepe közelében és a sínen álló vasúti járműkerék részleges, diametriális metszete. A 2. ábra a keresztezés egyik sínfejének hosszmetszete, a 4. ábra pedig derékszögű sínkeresztezés felülnézete. A 2. ábrán létható, hogy a sínfej teteje, a szaggatott, függélyes vonalak közti részen, a haránthorony felé menedékesen, úgy van lefaragva, hogy a haránthorony közelében álló kerék (1. ábra) nyomkarimája a sín fej hornyának fenekére támaszkodik, a sínfej teteje és a keréktalp közt pedig rés létesül. A 4. ábrán két függélyes és két vízszintes, szaggatott vonal határolja a sínek azon részeit, melyektől kezdve a smhormyok mélysége a keresztezés közepe felé fokozatosan csökken. Az előbb leírt kiviteli alaktól eltérőleg a találmány célja az 5. ábrán feltüntetett módon is elérhető. Ezen az ábrán ismét egy fejhornyos sín keresztmetszete és a rajta álló vasúti járműkerék részleges, diametrális metszete látható. A 2 sínfej hornyának alját kitöltő 3 betéttest a horony mélységét annyira csökkenti, hogy a rajta álló kerék 1 talpa és a sínfej közt rés marad. A 3. ábrán a betéttest felülnézete és egyik hosszmetszete látható. Az egymást keresztező eínhornyok'ba helyezendő betéttest felülnézetben kereszt alakú, a kereszt tengelyvonalain átmenő hosszmetszeteit pedig alul egyenes, felül domború vonal határolja. E betéttest legmagasabb pontja a kereszt közepén van és attól kezdve a kereszt szárainak felső lapjai a szárak végei felé lejtő felületek. Ha ilyen keresztet az egymást keresztező sínek egymást keresztező fejhornyaiba fektetünk, a hornyok kitöltetlen részének mélysége a keresztezés közepe felé fokozatosan csökken és mikor a járműkerék nyomkarimája a betéttesten gördül (5. ábra), a sínfej és a keréktalp közt rés létesül. A sínhornyokba fektetett kereszt például hegesztéssel rögzíthető. A találmány célja a 2. ábrán és az 5. ábrán feltüntetett módok kombinálásával is elérhető, azaz részben a sínfej ek -menedékes lefaragásával és részben a horonybetéttel. A 4. ábrán szaggatott vonalakkal határolt vágányrész önálló öntvény- vagy kovácsdarabként is gyártható, akár a keresztezés közepe felé lejtő sínfejekkel, akár a keresztezés közepe felé emelkedő horonyfenekekkel. Szabadalmi igénypontok: 1. Fejhomyos vasúti sínek zökkenő nélküli keresztezése, melyre az a jellemző, hogy az egymást keresztező sínhornyok mélysége a keresztezés közepe felé fokozatosan annyira csökken, hogy az addigelé talpukkal a sínfejre támaszkodó