137794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szóróképes nitrofoszfátok előállítására

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A37.794 SZÁM 16. a. OSZTÁLY — L~9473. ALAPSZÁM Eljárás szóróképes nitrofoszfátok előállítására Lonza Elektrizitätswerke und Chemische Fabriken Aktiengesellschaft (Gampel) cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1944. március 21. Svájci elsőbbsége: 1943. április 16. Már ismeretes foszfátoknak tömény salétrom­savval való feltárása és az így kapott, vízszegény, pépes feltárt terméknek szabadon mozgatható, csúcsos élű szerveiket tartalmazó aprítódobokban foganatosított szemcsézése, a kapott késztermék­nek porkeringtetése közben. Ezek az eljárások kitűnő piac-, szóró- és tárolóképes termékeket, un. nitrofoszfátokat szolgáltatnak, melyeknek elő­állítása azonban tömény, pl. 72—75%-os salétrom­savat igényel. Ez a sav azonban nem áll minde­nütt rendelkezésre. Azt találtuk, hogy tömény salétromsav alkal­mazása nélkül is sikerül vízszegény termékeket előállítani. Csak a vízszegény nitrofoszfátok ren­delkeznek szóró- és tárolóképesség tekintetében a szükséges tulajdonságokkal. E nitrofoszfátok víztartalma tudvalevőleg nem szabad, hogy bizo­nyos maximális hátárt túllépjen, melynek szám­szerűleg a kb. 2—3 molekula kristályvizet tartal­mazó kálciumnitrát felel ímeg. A találmány lényege az, hogy felaprított nyers­foszfátokat, állandó mozgatás közben, a feltárás alatt álló anyagnak nempépes fázisában, célsze­rűen 20-—30 C°-on, vízgőztartalmú nitrogén-oxid­gázokkal, kb. 20—40%-os, célszerűen 30—35%-os feltárási fokig, azaz a megadott százaléknyi, víz­ben oldható P2O5 képződéséig, kezelünk. Az így kapott, csak részben feltárt termék feltárását cél­szerűen 50—60%-os salétromsavval tésztaszerű pépes massza képződése köziben, befejezzük, majd a masszát, ismert módon, forgó dobban, szabadon mozgatható, hegyes élű aprítószervekkel és por­keringtetés közben, szemcsés alakba hozzuk. A vízgőztartalmú, pl. aimmóniákot elégető be­rendezésből származó nitrogén-oxidgázokkal való kezelés célszerűen ellenáramban, forgó dobban történik. Lényeges, hogy a massza e folyamat­nál ne váljék pépes konzisztenciájúvá, hanem, az egész kezelés alatt, meglehetős laza, össze ne>m függő, pergőképes konzisztenciájú legyen. Ezt egyrészt a feltárandó massza lágyulási pontja alatt fekvő, célszerűen 20—30 C°-os hőmérsék­lettel, másrészt azzal érjük el, hogy az e fázis­ban foganatosított részleges feltárást legfeljebb kb. 40%-ig végezzük. Azáltal, hogy az anyagot, a találmány szerint, a nitrogén-oxidgázok behatása közben, mozgásban tartjuk, a szemcsék felülete állandóan megújul és az abszorpciósebesség maxi­mumát érjük el. Minthogy a nitrogénoxid-abszorp­ció tudvalevőeg csak víz jelenlétében lehetséges és a feltárandó anyag, a foszfőrit, nem rendel­kezik vízkapacitással, a nitrogénoxidgázok átve­zetésével egyidejűleg, az abszorbeált NÜ2-vel ek­vimolekuláris, azaz saliétroimsavképződéshez ele­gendő mennyiségű vizet kell gőz alakban hozzá­keverni, ha a gázok már önmagukban nem tar­talmaznak elegendő mennyiségű vizet. Előnyösnek bizonyult továbbá, hogy a foszfori­tet nem közvetlenül dolgozzuk fel, hanem kissé feltárt, kb. 3—5% vízben oldható foszforsavat tartalmazó nyersfoszfátból indulunk ki. A többé­kevésbé szemcsés kiindulási anyag e kezelésinél csak kevés hajlamot mutat a forgócsőben való összesülésre, hanem a forgás folytán állandóan fellazul és összekeveredik. A forgócsőbein nitro­génoxidgázokkal végzett feltárás fokát a feltárási termék pergőképessége határolja. A nyersanya­gok mineműsége és a munkafeltételek szerint, a feltárás a foszforsavnak kb. 20—40%-os vízold­hatóságáig folytatható anélkül, hogy a feltárt termék összeragadna és a dobfalhoz • tapadna. A nitrogénoxidgáaokkal részben feltárt, még nem tésztaszerű masszát azután, célszerűen gyúró­szerkezetben, '50—60%-os salétromsavval kezeljük, melyet pl. ammóniákat elégető és nitrogéndioxid­abszorpciós berendezésből töményítés nélkül kap­tunk, a kívánt fokig, pl. 86%-ig vízben oldható foszforsawá feltárjuk, mimellétt tésztaszerű pépes konzisztenciájúvá alakul át. A pépes masszának további feldolgozása, ismert módon, a tésztaszerű masszának szemcsézése út­ján, előnyösen aprítódobban történik, mely sza­badon mozgatható, csúcsos élű aprítószerveket tartalmaz. Emellett, ugyancsak isimert, módon, por­keringtetéssel dolgozunk. A szemcséző dob végén kieső szemcsekeveréket leszitáljuk és a képző­dött port, valamint a szemcséknél nagyobb dara-

Next

/
Oldalképek
Tartalom