137787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a valódi babkávét, kakaót és egyéb élvezeti italokat adó termékeket helyettesítő anyag előállítására, főleg hazai mezőgazdasági terményekből, termékekből és adalékokból

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.787. SZÁM 53. d. OSZTÁLY - J—4805. ALAPSZÁM Eljárás valódi babkávét, kakaót és egyéb élvezeti italokat adó termékeket helyettesítő anyag előállítására, főleg hazai mezőgazdasági terményekből, termékekből és adalékokból Janász Ödön oki. vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1944. július 29. A forgalomban levő kávépótanyagokat árpából, rozsból, kukoricából, cikóriából, fügéből, makkból, babféleségekből stb. állítottak elő. Ezeket megpörkölt állapotban külön-külön hozzák forgalomba, árpakávé, cikóriakávé, fügékévé stb. néven, vagy pedig ezen anyagok keverékét hozzák forgalomba, különböző elnevezés alatt. E pótanyagoknak azonban legfeljebb csak a színe közelíti meg az eredeti kávé színét, a valódi kávéra jellemző zamata, íze és illata azonban hiányzik, mert a valódi kávéban szereplő jellegzetes és döntő fontosságú alkatrészeket egyáltalában nem, vagy csak jelentéktelen mértékiben tartalmazzák. E pótanyagok tehát sem ízben, sem ható tulajdonságaiban nem pótolják a valódi babkávét, melynek beszerzése költséges és körülményes, mivel középeurópai állaimokiban azok nem termelhetők és külföldről jelenleg be sem szerezhetők Ugyanez a hátrány áll fenn a kakaót, kólát, teái stb. pótló anyagoknál is, melyeknél ugyancsak hiányzik az eredeti terményben található zamat és ható tulajdonság. A találmány tárgya eljárás főleg hazai mezőgazdasági terményekből, termékekből és egyéb adalékokból oly kávé, kakaó, kola, tea stb. előállítására, melyeknek íze és ható tulajdonságai azonosak, vagy 'megközelítően azonosak a termelt bábkávé, kakaó, kola, tea stb. ízével és ható tulajdonságaival. Ezen anyagok a valódi terményt jellemző alakban és színben állíthatók elő és az -eredeti terménnyel azonos módon tárolhatók és főzihetők, kávénál pedig tetszés szerinti mérvben pörkölhetők ós daráihatók. A találmány lényege az, hogy a készítendő anyag, pl. a kávé (kakaó stb.) a valódi kávét (kakaót stb.) alkotó anyagok összetételét adó, főleg hazai terményekből, ill. termékekből áll, melyek adalékok hozzáadásával finoman vannak összeőrölve és célszerűen az eredeti termény alakjára homogén módon préselve. Tudvalevő, hogy a nyerskávé összetételében fontos jellemző anyagok: 1. A magas cukormennyiség, ebből képződnek pörkölés alkalmával a kaxaimeUszerű anyagok, amelyek zamatok, ízek, illatok és festőanyagok, 2. a .pántozok, melyek a pörkölés alkalmával a fontos furfurolt és annak származékait adják. Ezen furfurol és származékai rendkívül fontos szerepet játszanak a furfurilmerkaptáin pörkölési képződésénél, mint reagáló alapanyagok, ímert 3. a valódi nyerskávéban jelenlevő kéntartalmú vegyületekből ugyancsak a pörkölés folytán lehasadó kéntartialmú vegyületekkel, mint reagáló alapanyaggal, a pörköltkávét jellemző szagot adják, 4. a kávécsersav, mely részben káliumhoz, kalciumhoz és .magnéziumhoz van kötve. A pörkölés alkalmával e vegyületek nemcsak zamatanyagokat adó termékeket adnak, hanem a hőhatásra felduzzasztó hatásuk folytán olyan állapotot létesítenek, melyek a kávépörkölés zamat, illat és ízt adó anyagainak képződésénél szükségesek, 5. a valódi nyerskávéban levő zsírok, olajok, főleg oleinsajvas gliceridészterek és szabad zsírsavak (főleg olajsav), továbbá egyéb zsírok, viaszok, gyantaféleségek, melyek a pörkölés alkalmával olyan zamatanyagokat képeznek (akrolein stb.), melyek a kávészag teljességének kialakításánál, kikerekítésénél fontosak, 6. a valódi nyerskávé fehérjetartalmú vegyületei, a kávépörkölés alkalmával szintén olyan zamat, illat és ízt adó termékeket adnak (piridin stb.), melyek fontosak a pörköltkávé illatának, zamatának, ízének kialakításánál, mert azt kikerekítik, 7. a valódi nyerskávéban levő keményítő és egyéb szénhidrátok a pörkölés alkalmával nemcsak dextrineket és dextrózokat képeznek, fontos íz- és zamátképző anyagok. A pörkölés tulajdonképpen nem más, mint egy szerves anyagnak száraz desztillációs művelete, így tehát (amint pl. a fa száraz desztillációja) ugyanúgy képződnek az ecetsav és homológjai mellett egész sorai a zamatokat és ízeket képező ún. empireumás és más szerves vegyületeknek.