137766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vizkóz szárazfonásakor kapott koagulációs fürdők feldolgozására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.766 SZÁM 29 b. OSZTÁLY — B—16178. ALAPSZÁM Eljárás a viszkóz szárazfonásakor kapott koagulációs fürdők feldolgozására Bata A. G. cég, Zlin-ben (Morvaország) A bejelentés napja: 1944. január 7. Németországi elsőbbsége: 1943. január 13. A viszkóz szárazfonásakor kapott, nyers, sárga rostokat tudvalevőleg koagulációs fürdőben kell sejtanyaggá regenerálni. A koagulációs fürdő rend­szerint telített konyha-, illetőleg glaubersóoldatból, azonban esetleg más sók oldatából is áll. A nyers, szárazon font viszkózrost cellulózxantogenáton fe­lül még 12—15% vizet, továbbá szabad nátriumhid­roxidot és egyéb nátriumsókat, kiváltképpen a szulfidét, karbonátot, tri- és tetratiekarbonátot, valamint hemicellulózt tartalmaz. Valamennyi nitrocellulóz átmegy a koagulációs: fürdőbe. Mivel 1 kg kész rost koagulálása 15,5 kg koagulációs oldatot fogyaszt el, az eljárás gazdaságossága a koagulációs fürdő kellő kihasználásától, illetőleg regenerálásától függ. Azt találtuk, hogy a hulladék koagulációs fürdő kifogástalan regenerálása, illetőleg kihasználása elérhető széndioxid, és/vagy széndioxidtartalmú gázok, különösképpen, előnyösen a viszkóz száraz­fonása kapcsán adódó fonógázok bevezetésével. A fáradt gázokat az az elégett generátorgáz vagy efféle alkotja, amelyet a fonóakna hevítéseié használtunk és e gázokat előnyösen közvetlenül használjuk lehűtés nélkül. Hőmérsékletük kb. 100—150 C°. Az elhasznált fürdőt nátriumbikar­bonát képezésével megbontjuk, emellett a távozó gázok nitrogénen és széndioxidon felül szénszul­fidet és kénhidrogént is tartalmaznak. A szén­ezulfidet olajfecskendezéses mosóban elnyeletjük vagy másképpen nyerjük vissza', a nitrogén, szén­dioxid és kénhidrogén keverékét pedig vizes mész­nitrogénszuszpenzióiba vezetjük, aimikor is tiokarb­amid keletkezik. A megbontott koagulációs fürdő a fonógázokkal való kezelés után főleg nátrium­kloridot és hemiceiUulózokat tartalmaz és újabb koaguláláshoz vagy szódának Solvay szerint való előállításához használható. Ügy is eljárhatunk, hogy az oldatot vákuumos elgőzölögtetőben nát­riumklorid kikristályosításához bepárolfjuk, amikor is a forró, fáradt fonógázokat fűtésre haszno­sítjuk. Ez a munkamód különösen a koagulációs fürdőnek 5—6-szoros regenerálása után jön tekin­tetbe. A regenerált fürdő felhasználása újból koagu­láltatáshoz előnyös, mert hatása; joibb, "mint a friss koagulációs- fürdőé, mégpedig azért, mert a ros­tok megnedvesedése könnyebben következik be, ami a friss rostok egybetapadását megakadályozza. Az összeragadás annál könnyebben megy végbe, minél nedvesebbek a koagulálásra kerülő viszkóz­rostok. A találmány szerinti eljárással regenerált koagulációs fürdők alkalmazása esetén elégséges, ha a nyers rostokat 20% nedvességtartalomig szárítjuk be, míg friss fürdők alkalmazása esetén a nyers rostokat 15% nedvességtartalomig kell beszárítani, hogy az egyberagadást megakadályoz­zuk. Mivel a legtöbb tüzelőanyagot éppen az utolsó nedvesség kihajtása igényli, a találmány esetében tüzelőanyagban 25%-ig menő megtakarítást érünk el. További előny, hogy a kevésbé erélyes szárí­tással a rostokat kíméljük. Foganatosítási példa: Szárazon font viszkózt pászmák alakjában 15% nedvességgel 20 C°-on telített konyhasóoldatiba mártottunk. Két perc múlva, a koaguláció befeje­ződött, Az elhasznált fürdő literenként 265 g nát­niumkloridot, 21 g nátriumkarbonátot, 1,6 g nát­riu'mszulfidet és 33 g nátriurmritiokaiibonátot tar­talmazott, E fürdőbe több helyen bevezettük azt az elégett generátorgázt, amelyet a viszkóz száraz­fonása kapcsán a fonőakna követett, majd köz­vetlen fűtésiéhez használtunk. A fáradt, gázokat a széndiszulfidnak olajmosóban végzett eltávolítása után egyébként ismeretesen tiokanbamid előállí­tására használtuk fel (kalciumciánamidből), ami­vel a kénhidrogén"- és a széndioxidtartalmat tel­jesen kihasználtuk. A bontást követően kapott oldat literenként 253 g konyhasót és csupán 2 g összként tartalmazott kis mennyiségű nátrium­bikarbonát mellett, mely 4 g Na2 0-nak felelt meg. A szűrt oldatot újbóli koaguláltatáshoz használtuk fel. Az ismételten regenerálás után kimerült és erősen szennyezett oldatot vákuumos bepárlásral konyhasóvá dolgoztuk fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom