137735. lajstromszámú szabadalom • Meredekcsöves elárasztott elpárologtató hütőgépekhez

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.735. SZÁM 17. f. OSZTÁLY — G-10126. ALAPSZÁM Meredekcsöves elárasztott elpárologtató hűtőgépekhez Ganz Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár R. T., Budapest A bejelentés napja: 1945. október 9. A találmány elpárolgó hűtőközeggel dolgozó hűtőgépekhez való meredekcsöves elárasztott elpárologtató. Ismeretes, hogy az elpárolgó hűtőközeggel dolgozó hűtőgépek hatásfoka jórészt az elpárologtató felületén az időegységben elpárologtatott hűtőközeg mennyiségétől függ. Ez anmál nagyobb, minél gyorsabban távoznak a hűtőközeg gőzei a hőátadó felületekről és ezzel minél hamarább lehetővé teszik friss, folyékony hűtőközegnek a hőátadó felülettel való érintkezését. Nagymértékben befolyásolja az időegységben elpárologtatott hűtőközeg mennyiségét a berendezés egyéb részeiből a hűtőközegbe keveredett olaj eltávolításának hatásossága is. Az olaj ugyanis rossz hővezetőképességénél fogva lerakódás esetén jelentékenyen megnöveli a hőátadó felületéken a hőátvezetési ellenállást és ezzel nagymértékben csökkenti az időegységben átadott hőmennyiséget. Kívánatos tehát egyrészt az olaj lerakódásának megakadályozása, másrészt a hűtőközegből az elpárologtatóban kiváló olaj lehetőleg üzemszünet nélküli eltávolíthatóságának biztosítása. A hűtőgép hatásfokát jelentékenyen befolyásolja továbbá az elpárologtatóból távozó gőzök szárazságának foka. A hűtőgép kompresszorába jutó folyadékrészeeskék ugyanis zavarólag hatnak a kompresszor üzemére és így közvetve a hűtőgép hatásfokát is rontják. Fenti követelményeknek az ismert meredekcsöves elárasztott elpárologtatókhoz viszonyítva különösen kedvezően tesz eleget a találmány szerinti meredekcsöves elárasztott elpárologtató. Az ismert elpárologtatóknál ugyanis egyrészt a hűtőközegből felszálló gőzök, másrészt a hűtőközegből kiváló, vagy elragadott és visszahulló folyékony halmazállapotú alkotórészek, nevezetesen a szenynyeződésként a hűtőközegbe keveredett olaj és gőzökkel felszálló hűtőközegcseppek egymás áramlását zavarva mozognak, a találmány szerinti elpárologtatóban viszont a hűtőközeg elpárolgásakor a hűtőközegből származó gőzök illetőleg folyékony halmazállapotú alkotórészek áramlása nagymértékben szét van választva és így meg van könnyítve. Ezt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy az elpárologtató meredekcsöves csőnyalábjának csöveit a függőlegeshez 0°-tól különböző dőlési szög alatt rendezzük el. A csőnyaláb csöveinek találmány szerinti elrendezése, vagyis a csövek dőlt helyzete folytán a csövekben áramló közegek mozgása rendeződik, nevezetesen a kisebb fajsúlyú gőzök a csöveknek a dőlési helyzet szerinti fölső alkotói mentén fölfelé szállnak, míg a nagyobb fajsúlyú folyékony halmazállapotú alkotórészek a csövek alsó alkotói mentén lefelé áramlanak. A két ellenkező irányú áramlás tehát egymás zavarása nélkül mehet végbe és így a hűtőközegből felszálló gőzök viszonylag gyorsan és szárazon távozhatnak. Minthogy az elpárologtató csőnyalábot általában gyűjtőcsövek közé iktatják, a találmány értelmében célszerű, ha a folyékony halmazállapotú alkotórészek, különösen az olaj visszavezetése végett a gyűjtőcsöveik közül egyet vagy többet rézsútosan rendezünk el. Ez esetben ugyanis a csőnyaláb fölé iktatott gyűjtőcsőben a felszálló gőzökből kiváló folyékony halmazállapotú alkotórészek vesztegelés nélkül visszajuthatnak a csőnyalábba, a csőnyaláb alá iktatott gyűjtőcsőbe viszont a nagyobb fajsúlyú folyékony halmazállapotú alkotórészek, nevezetesen az olaj, külön intézkedés nélkül az elpárologtató oly részébe vezethetők, ahonnan az üzem megszakítása nélkül eltávolíthatók. Az ily módon összegyülemlő alkotórészek felfogására a találmány értelmében az elpárologtató legmélyebb pontján elrendezett gyűjtőtoldatot alkalmazhatunk. A hűtőközegnek az idegen alkotórészektől való elkülönítését azonban már az elpárologtatóba való beáramlásakor is megkezdhetjük. Csökkenthetjük például a beáramló hűtőközeg sebességét. A bevezető vezetéket evégből az áramlás irányában átmenet nélkül növekvő keresztmetszettel alakítjuk ki. Eljárhatunk úgy is, hogy a beáramló hűtőközeg útjába gyűjtőoldatot iktatunk. Minthogy az áramlás iránya a gyűjtőtoldaton megtörik, a nagyobb fajsúlyú alkotórészek, nevezetesen a szennyeződések tehetetlenségüknél fogva önmagában ismert módon a gyűjtőtoldatba hullanak. A beáramló hűtőközeg útjába iktatott, illetőleg az elpárologtató legmélyebb pontján elrendezett gyűjtőtoldatok egyesíthetők is. Az ily elrendezés