137692. lajstromszámú szabadalom • Takaréktűzhely

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.692 SZÁM 36. a. 16-23. OSZTÁLY — E-6032. ALAPSZÁM Takaréktűzhely Edinger Károly, Budapest A bejelentés napja: 1944. március 30. Az ismeretes takaréktűzhelyeknél a füstgázok kétféle úton távozhatnak a tűztérből a kéménybe: Vagy a tűzhelylap alatt elhaladva egyenesen, vagy pedig a tűzhelylap alatti elhaladás után a sütő egy részét megkerülve. Hőkihaszraálás szempont­jából ez utóbbi eset a kedvezőbb, mert a sütő­ben módunk van a tűzhelylap alól távozó füst­gázokban még mindig meglevő tetemes hőmeny­nyiséget értékesíteni. Ezzel szemben az első eset­ben ez a, hőmennyiség elvész, kihasználatlan ma­rad, sőt a magas hőfokú füstgázok a kéményben túlságos nagy huzatot okoznak, ami a tüzelő­anyag túlgyors elégésével, vagyis nagy tüzelő­anyaigfogyasztással jár. Ezen a bajon igyekeztek már a kéménycsonkba helyezett tolózárral segí­teni, de ez a megoldás nem bizonyult megfelelő­nek, mert a füstgáza'knak a tolózár okozta hőfok­csökkenése csak a fojtás, vagyis a tolózár helyén lépett fel és nem létesült a tűzhelylapon olyan hely, amelynek hőfoka alacsonyabb a főzési he­lyekénél (ezek legyenek a legnagyobb hőfokúak) és a már elkészített ételek melegentartására volna alkalmas. A melegentartási hőmérsékletnek ugyanit; is a felesleges párolgás, azaz az étel besűrűsödé­sének elkerülése végett alacsonyabbnak kell len­nie a főzési hőmérsékletnél. A találmány ezeket a hátrányokat küszöböli ki, célja tehát a tüzelőanyagfogyasztás csökkentése és a tűzhelylapon kedvező hőfokelosztás létesí­tése. A feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a tűzhelylap alatt, célszerűen azon a he­lyen, ahol a melegentartó rész kezdődik, de min­denesetre ^még a kéménycsonk előtt, állítható í'ojtásszervet, pl. csappantyút helyezünk el, ame­lyet az esetben, amikor a sütő is üzemben van, nyitott helyzetbe hoztunk, vagyis a fojtást gya­korlatilag megszüntetjük, amikor azonban a sütő nincs üzemben, záró helyzetbe hozzuk. Ilyenkor csak akkora nyílást hagy a fojtószerv szabadon, amekkora még elegendő ahhoz a füstgázsebesség­hez a fojtószerv előtt, amely a tűzhelylap fóvó­helyeinek kellő hőfokon tartásához szükséges. Az alábbiakban és az igénypontokban ezt az állást nevezzük záró állásnak. Természetesen különben egyforma tűzhelyeknél is más és más lesz a zart fojtószerv állása aszerint, hogy a kéménynek mekkora a huzata, azért a fojtószervet célszerűen! úgy készítjük, hogy a pl. ütközővel határolt záró­állásba hozva, mindig a kéményhuzatnak meg­felelő nyílást hagyja szabadon. A fojtószerv ke­zelését megkönnyíti, mert a kézzel működtetendő alkatrészek számát csökkenti, ha a fojtószervet — amelyet az alábbiakban csappantyúnak fogunk nevezni — kényszerkapcsolatba hozzuk annak a — minden tűzhelynél meglevő — töíattyúnak a rúd jávai, amellyel a füstgázok útját a sütő felé tereljük, illetve csupán főzéskor útjukat egyene­sen a kéménycsonk felé szabaddá tesszük. (A fojtó­szerv tehát a sütőtolattyúval nem azonos alkat­rész.) Ezt a kényszerkapcsolatot 'Célszerűen úgy alakítjuk, hogy a sütőtolattyú zárt állásánál, ami­kor tehát a füstgázak a sütő mentén haladnak, a csappantyú nyitva rögzített legyen és csak ak­kor legyen záróállásba hozható, amikor a sütő­tolattyú nyitott. Némely tűzhelynél sütőtolattyú helyett — kü­lönösen külföldön — csappantyút alkalmaznak. Az alábbiakban és az igénypontokban ezt a csap­pantyút vagy más elzáró szervet félreértések el­kerülése végett a találmány szerinti csappantyú­tól magkülönböztetendő, szintén tolattyúnak fog­juk nevezni. A csappantyúmozgatást célszerűen úgy készít­jük, hogy a csappantyú akár nyitva, akár csukva lehessen abban az esetben, amikor a sütő nincs üzemben. Ilyenkor a csappantyút nyitva hagy­hatjuk addig, amíg a. kémény át nem melegszik és a füstgázak kellő áramlása meg nem indul. Csak, amikor ez már bekövetkezett és a tűzhely­lap a kellő hőfokot már elérte, zárjuk a csappan­tyút. A találmányt a rajz vázlatos, példaképpeni áb­rái kapcsán ismertetjük közelebbről. A rajzon az 1. ábra a tűzhely hosszmetszete, a 2. ábra a füsttolat.tyú és a csappantyú metszete a 3. ábra A—A vonala mentén, a 3. ábra a füsttolattyú és csappantyú felülné­zete. A tűzhely 1 tűzteréből (1. ábra) kiinduló füst­gázok a 2 tűzhelylap alatti 3 csatornában halad­va, érintik a 4 sütő 5 tetejét. Az 5 sütő tetőnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom