137647. lajstromszámú szabadalom • Számolási és oktatójáték s reklámcélokra is felhasználható, ismeretterjesztő segédeszköz

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.647. SZÁM 42. n. 1 — 11. OSZTÁLY — G-10172. ALAPSZÁM Számolási- és oktatójáték s reklámcélokra is felhasználható, ismeretterjesztő segédeszköz Genát Endre, Genát Ernő és Werner Géza Kázmér, Budapest A bejelentés napja: 1946. január 19. A találmány számolási- és oktatójáték s reklámcélokra is felhasználható, ismeretterjesztő segédeszköz, mely a figyelem felébresztésére, lekötésére, szorzáson és egyéb számolási műveleteken, pl. összeadáson, osztáson, második- és harmadikstb. hatványra emelésen, gyökvonáson, logaritmusok ki- vagy visszakeresésén kívül, a legkülönbözőbb pedagógiai célokra, táblázatok helyett, adatok gyors kikeresésére, nyelvoktatásra és a legváltozatosabb reklámok vonzó csoportosítására is alkalmas. Szakértelem nélkül, könnyen kezelhető, olcsón, tömeggyártásban állítható elő. A találmány számolási- és oktatójáték s reklámcélokra is felhasználható, ismeretterjesztő segédeszköz, forgathatóan ágyazott mágnest hordozó, alsó lappal és az alsó lap fölé helyezhető, a felső oldalán, szabadon forgathatóan ágyazott iránytűvel ellátott, felső lappal, melynél az iránytű tengelye, fedési helyzetben, a mágnes forgástengelyének folytatásában van, jellemezve az alsó és a felső lapon, oldhatóan rögzített betétlapokkal, e betétlapok kör alakú, központos áttörésével, az alsó lap, a felső lap és a betétlapok egymással egyező elrendezésű, sugárirányú vonalaival és/ vagy sugárirányú mezőivel. A mellékelt rajz a találmány két példaképpen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra könyvfedél alakú szorzó játék fölülnézete, nyitott helyzetben. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó fölülnézet egy része, csukott helyzetben. A 3. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett, függélyes metszet és részben nézet, csukott helyzetben. A 4. ábra kisebb léptékű fölülnézetben a cserélhető betétlapot szemlélteti. Az 1—3. ábrákon látható, első megoldási alakot ismertetve, a szorzó játék a —h— vászonsáv segítségével, könyvfedélszerűen, egymáshoz erősített, alsó —a— lapból és felső —b— lapból áll. Az alsó —a— lapon forgathatóan ágyazott —c— korong alatt, rejtetten elrendezett —d— mágnesrúd a felső —b— lapon, szabadon forgathatóan ágyazott —e— iránytűt csukott játéknál befolyásolja. Az alsó —a —lapon rögzített vagy az alsó —a— lappal egy testet alkotó —f— keretben és a felső —b— lap felső részén rögzített —g— keretben a 3. ábrán szakadozott vonalakkal jelölt és a 4. ábrán kisebb léptékben, külön is feltüntetett —o— betétlapok cserélhetően rögzíthetők. Az alsó —a-— lapon a —c— koronghoz, sugárirányokban, a nagyobb méretű, nyolc 2x ... 9x szektor csatlakozik. A célszerűen különböző színű szektorokat az —i— határvonalak választják el egymástól. A —c— korong felső lapján, a —d— mágnes egyik vége fölött, a —j— nyíl vagy index látható,- A —j— nyíl helyett, a —d— mágnes mindkét vége fölött, áttörések alakíthatók. A szektorokon belül, a sugárirányú —k— sávok és ez utóbbiak között, a szélesebb, sugárirányú —1— mezők vannak. Az egyes szektorokon belül a —k— sávok a páros (2, 4, 6, 8) számokhoz és az —1— mezők a páratlan (3, 5, 7, 9) számokhoz vezetnek. Minden egyes szektornak a —c— korongtól távolabbi részében nagyobb méretű számjegy van, mely az egyik szorzó. Mellette a szorzásjel látható. Mivel 0-val és 1-gyel vagy 10-zel való szorzásra nincsen szükség, összesen nyolc szektor és minden egyes szektoron belül négy páros és négy páratlan számjegy van. A rajzon látható megoldástól eltérően, nyolc helyett, tíz szektor is alkalmazható. A felső —b— lapon a külön szektorok elmaradnak, mivel azokra nincsen szükség. A felső —b— lapon a sugárirányú —m— sávok és a sugárirányú —n— mezők elrendezése , az alsó —a— lap sugárirányú —k— sávjainak és —1— mezőinek elrendezésével egyezik és a felső —b— lap csukott helyzetében az —e— iránytű forgástengelye a —c— korong forgástengelye folytatásába kerül. A felső —b-— lapon a sugárirányú —m— sávok és a sugárirányú • —n— mezők folytatásában levő számok az alsó —a— laphoz tartozó szorzatok. Az 1. ábrán a —j— nyíl a „6" jelzésű szektor „3" számjeggyel ellátott —1— mezejére mutat. E beállításnak megfelelően az egyik szorzó ,,3", a másik pedig „6". Ha a felső —b— lapot az