137629. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmérő, különösen lassan áramló folyadékok mennyiségének mérésére

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.629. SZÁM 42. e. 23. OSZTÁLY — R— 8820. ALAPSZÁM Folyadékmérő, különösen lassan áramló folyadékok mennyiségének mérésére Ritter Endre oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1944. február 15. Lassan áramló folyadékok pontos mennyiségmérése a szokásos mennyiségmérési módszerekkél, pl. Venturi-csővel, vagy Woltmann-szárnnyal a kis sebességek ill. nyomáskülönbségek miatt nehézségekbe ütközik. Ilyen folyadékokat célszerűen ismert térfogatú edények megtöltésének és kiürítésének megszámlálásával mérnek. A találmány is ezen az elven alapszik, előnye, hogy kivitele egyszerű, működése pontos, csöpögési vesztesége nincsen, távjelzésre, fajlagos fogyasztásmérésre könnyen berendezhető, mozgó üzemeken (pl. gépkocsikon) is (használható, és a legkisebb szintkülönbségnél, melynél a mérőedény még megtöltődik, már pontosan működik. Az alábbiakban a találmányom néhány kiviteli változata van ismertetve. A rajzok csak a találmány megértéséhez szükséges részeket tüntetik fel. Az 1. ábra ikerberendezéses mérőszerkezet. A be- -és kiömlőszelepeket a folyadékszint állása működteti és vezérli. A 2. ábra tárolóedényes mérőszerkezet. Példa ez továbbá a villamos szelepvezérlésre és működtetésre, valamint a lassított beömléssel való zárásra. A 3. ábra a 2. ábra szerinti kiviteli alak villamos kapcsolása. A 4. ábra a fajlagos fogyasztást is jelző műszer egy példaképpeni kiviteli alakja. A mérőszerkezet lényegében alsó- és felső részén szűkebb, középső részén tágabb keresztmetszetű mérőedényből, annak megtöltését és kiürítését szabályozó szelepekből, és olyan úszóból áll, mely az alsó, szűkebb keresztmetszetű edényrészben van és olyan magas, bogy felső része legalább az úszó felső állásában a felső, szűkebb keresztmetszetű edényrészbe is belenyúl. A szelepek állását a folyadék szintmagassága szabályozza az úszó közvetítésével oly módon, hogy az edénybe ömlő folyadék emelkedő szintje a felső folyadékszint elérésekor zárja a beömlő- és nyitja a kiömlőszelepet. Az edényből kiömlő folyadék szintje az alsó folyadékszint elérésekor zárja a kiömlő- és nyitja a beömlő szelepeket. Az alsó és felső folyadékszint között levő folyadék térfogata a mérési egységtérfogat, melyet célszerűen kerek mértékegységnek (pl. 1/10, 1 2 stb. liternek) választunk meg. Az edény megtöltéseinek és kiürítéseinek számát megolvasva, kapjuk az átfolyó folyadék mennyiségét. A szelepek működtetése különböző módokon történhet: pl. erőművi módon, tárolt energiák felszabadításával, vagy villamos módon. Minden esetben a folyadékszinttel fel- vagy lefelétörekvő úszó a felső- és alsó folyadékszint elérésekor kiváltja a szelepek átállításához szükséges hatást. A folyadékszint az alsó és felső állásban az átváltás a működés pontatlansága következtében egymástól többé-kevésbé eltérő magasságnál végzi. Az ebből származó hiba azonban a megengedett hibahatáron belül marad, ha a találmány szerint a folyadékszint a felső- és alsó állás közelében a mérőedény felső, vagy alsó szűkebb részében van, melyet legnagyobbrészt a beléjenyúló úszó is kitölt. Itt a folyadékoszlop keresztmetszete oly kicsi, hogy a magasságkülönbségből származó térfogatváltozás elhanyagolható. A mérőszerkezet szakaszos működése következtében nem alkalmazható minden további nélkül oly fogyasztóknál, melyek folyamatos folyadékellátást igényelnék. Ilyenkor vagy két mérőszerkezetet alkalmazunk, melyek ellentétesen működnek és egymást kölcsönösen vezérlik, (ikerkapcsolásos mérőberendezés) (1. ábra), vagy tárolóedényes mérőszerkezetet használunk (2. ábra). Példaképpen az 1. ábra erőművi szelepműködésű, a 2. ábra villamos szelepműködésű, de lehet fordítva, az 1. ábra szerinti kivitel villamos és a 2. ábra szerinti kivitel erőművi működésű is. Az ikerkapcsolású mérőszerkezet (1. ábra) két egyforma —a— és —b— mérőszerkezetből áll, melyek szelepei az alábbi kényszerösszefüggésben vannak: a felső folyadékszint zárja a saját kiömlő- és nyitja a saját beömlőszel epet és nyitja a másik kiömlőszelepet. A tárolóedényes mérőszerkezet (2. ábra) egy mérőszerkezetből és utána olyan térfogatú tárolóedényből áll, mely a fogyasztó szükségletét a mérőszerkezet megtöltési és kiürítési ideje alatt fedezi. A mérőszerkezet működési pontossága még fokozható, a be- és kiömlőszelepek egyikének, vagy