137606. lajstromszámú szabadalom • Habarcspótló berendezés, téglaépítő játékhoz

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.606. SZÁM 77. f. 22—31. OSZTÁLY — K—16664. ALAPSZÁM Habarcspótló berendezés, téglaépítő játékhoz Katona Kató, Budapest A bejelentés napja: 1943. szeptember 18. A tégla építő játéknál az egyes téglácskákat, hogy összerakás köziben szét ne dőljenek, valahogyan egymáshoz kell ragasztani. E célra, más okok mellett, habarcsot már azért sem tudnánk alkalmazni, mert a kész épületet, hogy azzal tovább is lehessen játszani, azonnal szét is kell tudni szedni. A találmányt olyan összeragasztó; háharcspótló berendezés képezi, mely ennek a szétszedhetőségi követelménynek tökéletesen megfelel. A rajzon a találmány egyik kiviteli példája látható. Az 1., 2., 3. és 4. ábrák az élére állított egész^, háromnegyed-, fél- és negyedtégla homloknézetét és az 5. ábra ezek bármelyikéinek keresztmetszetét, míg a 6. ábra az egész téglának felülnézetét mutatja. A 7. és 8. ábrák a tégla más kiviteli alakjai homloknézetben és metszetben. míg a 9. ábra a találmány szerinti téglákkal felépített, 'kis ház egyik sarokrésze nézetben. A 10., 11. és 12. ábrák ugyané sarokrész két egymás feletti téglasorának és a 13. ábra a sarokrész tetejének felülnézete. Végre a 14. ábra a találmány szerint felépített téglapillér nézete, a 15. és 16. ábrák pedig a pillér két egymásfeletti sorának egy-egy vízszintes metszete, míg a 17. és 18. ábrák más kiviteli alakok részletei. A találmány szerint az építőjátékhoz ugyanolyan alakú, csak kicsinyített mértékű egész-, háromnegyed-, fél- és 'negyedtéglákat kell használni, mint a valóságban. Ezeket a téglákat élükre állítva rakjuk a falba. Minden tégla keskeny hosszoldalán, felül és alul, egy-egy —:

1—

horony van egész hosszán végig vájva és az egyes téglasorokat az e hornyokba fektetett, egy-egy közös —4— léc kapcsolja, illetve ragasztja össze (10. ábra). Ezek a lécek vékony négyszög keresztmetszetű és különböző hosszú lemezek, amelyek a két egymás feletti tégla hornyai által alkotott üreget teljesen kitöltik. -Célszerű még minden téglát, két oldalán is, egy-egy függélyes irányú —2— horonnyal látni el. A rajzon az egyes ábrákon már ezek a —2— hornyok is fel vannak tüntetve. A játéknak fontos kelléke a téglák kapcsolása a sarkoknál. A 9., 10., ll. és 12. ábrákon látható falsaroknál az egymást keresztező téglasorokban az egyik sor legszélsőbb téglája, felváltva, keskeny oldalával a keresztező falnak vele egy magasságban levő sorába nyúl~ tehát egészen úgy, mint a valódi építkezéseknél, vagyis a sarokban egymás felett álló tégláknak hornyai keresztben állanak egymás felett. Ha már most olyan vékony —5— pálcikát,, melynek vastagsága a horony szélességével egyenlő, az egymás felett, keresztben álló —2— hornyokon keresztüldugunk, természetesen függélyes irányban, úgy az a sarkot szilárdan összefogja és összetartja. Különösein jó az összetartása akkor, ha a pálcikáknak anyaga puhafa. Az —5— pálcikáknak ezt az összefogó működését jól lehet- megfigyelni a 14., 15. és 16. ábrákon bemutatott téglapilléren is, A pillér egymás fölé keresztben elhelyezett téglapárokból van összerakva. A 15. és 16. ábrák két egymás felett keresztben álló téglasor keresztmetszetét mutatják, melyekből az egymást keresztező —2— függélyes hornyokon keresztülnyúló —5— pálcikákat is jól ki lehet venni. Ugyanígy kéül a téglákat falkeresztezéseknél, illetve a sarkokban rakni akkor is, ha a téglák csak felső és alsó —1— hornyokkal vannak ellátva, a kétoldali —2— hornyok pedig hiányzanak. A különbség ez esetben csak az, hogy ilyenkor a függélyes —5— pálcikák nem végigmenő, hosszú darabok, hanem egészen kicsinyek és hosszuk pontosan a horony mélységének kétszeresét teszi ki. A 17. ábrán ugyanez az oszlop, mely a 14. ábrán látható, már ezekkel a téglákkal van ábrázolva és a pálcikák —8—cal vannak megjelölve. Az építmény födémét, illetve tetejét úgy készítjük — lásd a 9., 10. és 13. ábrákat —, hogy a téglákat a —4-— kapesolólécek felhasználásával, lapjukra fektetve rakjuk össze. Célszerű azonban itt is kapcsolatot létesíteni a tető és az alatta levő falak között, amit különleges tégla alkalmazásával lehet elérni. Ennek a téglának — lásd a 7. és 8. ábrákat — csak felül és alul vannak —1— hornyai, az egyik szélen azonban, két helyen, —3—nál és —6—nál, a másik szélen pedig egy helyen, —7—nél, keresztül van fúrva. A kapcsolatot úgy érjük el, hogy az egyik lyukon az alatta levő fal téglájának hornyába nyúló —5—