137598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyázásra alkalmas oltóföld előállítására

Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.598. SZÁM 16. b. OSZTÁLY — H-12233. ALAPSZÁM Eljárás trágyázásra alkalmas oltóföld előállítására Francé-IIarrar Annie biológus, Budapest A bejelentés napja: 1945. július 14. A trágyahatás három tényezőn alapszik, mégpedig: 1. a talajorganizmusokon (1.. Francé-H. R. „Das Edaphon", Stuttgart, 1921), melyek a talajt „feltárják", azaz nitrátokat létesítenek, cellulózt és foszfátokat tárnak fel, a talajt szénsavval dúsítják, szellőztetik, mechanikailag keverik és morzsásítj ák; 2. a táptalajon, amelyben ezek az organizmusok élhetnek és szaporodhatnak, azaz a talaj humusz-alkatrészein és 3. az edaphonnak és kísérő organizmusainak táplálékát szolgáltató anyagokon, amilyenek a nyersfoszfátok, nitritek és egyéb nitrogénvegyületek, cellulóz stb. (1. a fent hivatkozott művet). A műtrágyák ez utóbbi anyagokat bőségesen viszik be a szántóföldbe, de egyáltalán nem gondoskodnak az edaphon kiválasztásáról, szaporításáról és fenntartásáról, hanem kizárólag vegyi termékek. ' Az eddigi természetes trágyák, vagyis az istállótrágya és a kertész-komposzt hálása abban merül ki, hogy a talajt tápanyagokkal és ÍZ ezekbe véletlenül belekerült hasznos és káros talajorganizmusokkal dúsítják. Hatásuk tehát ellenőrizheti, tlen és véletlen. Fő hátrányuk azonban, hogy igen sok ballasztanyagot (tőze'get, hamut, salakot stb.) tartalmaznak és hogy a szokásos salak- és marómész adalék folytán, a tslajorganizmusokat elpusztítják. A találmány eljárásra vonatkozik, trágyázásra alkalmas oltóföld előállítására, amely istállótrágyának biotechnikai alapelvek szerint előállított, teljes értékű, sőt- azt sok tekintetben felülmúló pótló anyaga, mely a jó komposzt alkatelemeit tartalmazza, melyekben a mezőgazdaság hiányt szenved. A találmány szerinti eljárás terméke eddigelé racionálisan fel nem használt hulladékanyagokból úgyszólván korlátlan mennyiségben állítható elő. Az eljárás terméke helyesen kiválasztott, elengedhetetlen talajorganizmusokat tartalmazó, higiénikus szempontból kifogástalan, szagtalan, morzsás humuszföld, mely kielégítő inertekben szolgáltat szénsavat. Mivel nedvességtartalma optimális, takarékosan szórható. Emellett sem ballasztanyagokat, sem káros alkatrészeket és organizmusokat (rothadási organizmusokat, talajprotozoákat) nem tartalmaz és így optimálisan valósítja meg a trágyahatás követelményeit. A találmány szerinti eljárás terméke tehát lényegében és hatásában nem* a műtrágyákkal, hanem csupán az istállótrágyával hasonlítható össze, melynek pótanyaga. A találmány szerinti eljárás termékének -közgazdasági jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy az ország állatállományának zöme a háború folytán elpusztult és egy évtized alatt sem lesz pótolható. Hosszú évekig tehát istállótrágya, mely teljes állatállomány mellett sem állott kielégítő mértékben rendelkezésre, csupán elenyésző menyíiyiségben fog rendelkezésre állani. Az eljárás lényege az, hogy házi és utcai szemetet fajtázunk, fekáliákkal keverünk és a keveréket légszárításnak és érlelésnek vetjük alá, eközben — időnként — mechanikai eszközökkel homogenizáljuk és hasznos edaphoinorganizmusokkal beoltjuk. A beoltást újabb keverés, msjd szi tálas követi. A homogenizálás egyúttal a biológiai folyamatot és a keveréknek levegővel való átjárását is elősegíti. Az eljárás foganatosításánál úgy járunk el, hogy a házi és utcai szemétből kifajtázzuk a papirost, kőtörmeléket stb., a kifajtázott szemetet esetleg 10—20% finoman megőrölt szénsavas mésszel, majd folyékony vagy szilárd fekáliák 20—30%ával mindaddig keverjük, míg kb. 40% nedvességtartalmú, szilárd masszát nem kapunk. A házi vagy utcai szemetet disznó- vagy száriiyashizlaldók trágyájával, szennyvizek derítőiszapjával vagy cukorgyáriak derítőiszappal, valamint vágóhidak hulladékaival is helyettesíthetjük. A légszárítás és érlelés előnyösen tálcákon történik. Ezek kettősfalúak lehetnek, mimellett. az egyik, a felső fal lyuggatott lehet. A kettős fal létesítette üreges térbe, szigetelt csővezeték útján, száraz, meleg levegőt vezetünk be. A levegő hőmérséklete nem szabad, hogy meghaladja a