137592. lajstromszámú szabadalom • Markolóvödrös kotrógép

Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.592 SZÁM 84. d. OSZTÁLY — D—5708. ALAPSZÁM Markolóvödrös kotrógép Dónes Péter oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1942. november 10. Kotrási munkálatok elvégzésére ismeretesek clyan markolóvödrös kotrógépek, melyeknek egy forgatható szerkezetbe ágyazott kinyúló karjukon a markolóvödör rudazat vagy kötélzet segítségével emelhető és süllyeszthető, majd a forgatható szerkezet elfordításával a kikotort földmennyiség a 'kotrővödör kiürítése után vagy a helyszínen gyűjthető össze, vagy csillékbe rakható. Ugyanez a kotrórendszer használható földmunkálatokon kívül felületi rétegek kibányászására, vagy tárolásra felhalmozott anyagoknak elszállítására is. A hajtó erőmű az ismeretes rendszernél lehet akár gőzgép, robbanómotor vagy elektromotor, vagy ezek kombinációja. A különböző műveletek, úgy mint a kötélzet vagy rudazat mozgatása, a forgatható szerkezet elfordítása stb. tengelykapcsolók vagy villamoskapcsolók bekapcsolásával indítható meg. A kikapcsolás után megfelelő fékberendezések gondoskodnak a 'műveleteknek a megfelelő ponton való befejezéséről, valamint a szóban forgó szerkezetrész rögzítéséről. Ezeknek az ismert kotrógép elrendezéseknek fő hátránya szakaszos működésük. A gépkezelőnek megfelelő tengelykapcsoló és fékemeltyűk ki-bekapcsolásával a munkaszakasz kezdetén a kotróvödröt le kell bocsátani, -majd a behúzókötéllel, vagy rudazattal a kívánt helyen a vödiöí a kotrandó anyagba mélyíteni. Utána további átkapcsolásokkal a vödör emelése, majd á szerkezet elfordítása következik. Az átfordított helyzetben a húzókötél lassításával, vagy a rudazattal a vödröt kiüríti, a berendezést visszafordítja és a vödröt az új kotrási periódushoz ''.siviéc lebocsátja. Ezen szakaszos és sok részre tagolt munkamenet nemcsak a kezelőszemélyzetet fárasztja nagy mértékben, hanem az a nagy hátránya is, hogy az energiaszükséglet igen erősen ..ingadozik, A kotrógépbe beépített motort azonban természetszerűleg a legnagyobb előforduló teljesítményre kell méretezni és így a motor teljesítőképessége a munkaperiódus nagy részében kihasználatlan marad. Ennek következtében nemcsak a kotrógép óránkénti termelőképessége marad lényegesen azon mennyiség alatt, mely a munkagép teljesítőképességének teljes kihasználásával volna elérhető, hanem a termelési költségek is számottevően megnövekednek, miután a beépített robbanómotort, vagy gőzgépet nem lehet a teljesítmény ingadozásának „megfelelően állandóan utánszabályozni, és így az üzemanyag fogyasztás átlagban megközelíti azt az értéket, ami az állandó teljes terhelésnek felel meg; de még azok a valóságban ritkán előforduló esetekben, amikor a kotrógépet villamos hálózatról villamos motorokkal lehet meghajtani, is számolni keli az abból keletkező veszteségekkel, hogy a beépített elektromotorok csak ritkán dolgoznak a névleges terhelésnek megfelelő legkedvezőbb hatásfokkal. Az ismeretes markolóvödrös kotrógépeknél további tekintélyes üzemanyagpazarlást jelent az a körülmény, hogy a szakaszos üzemből kifolyólag az egyes szerkezeti részeket állandóan gyorsítani és fékezni kell. A fékezésnél a gyorsításra befektetett energia ellenszolgáltatás nélkül, teljes mértékben elvész. A percenként többször váltakozó gyorsítás és fékezés miatt a mozgó alkatrészeket amellett lényegesen erősebbre és ellenállóbbra kell méretezni, mint az az egyenletes üzemnél szükséges volna. A találmány szerinti kotrógép mind ezeket a hátrányokat teljes egészében megszünteti, és közel egyforma szerkezeti méretek mellett, azonos nagyságú beépített hajtómotorral, lényegesen nagyobb kotrási teljesítményt szolgáltat alacsonyabb termelési költségek és megnövekedett élettartam mellett. A találmány markolóvödrös kotrógép, melyet az jellemez, hogy függélyes, vagy közel függélyes tengely körül elfordítható karrendszerre, vagy keretre két, vagy több mozgatható markolóvödör van felerősítve, melyek a kotrási munkából adódó műveleteiket a keret, vagy karrendszer körülforgása közben egymás utáni időszakokban végzik. Ezen kotróvödrök dolgozhatnak egymástól függetlenül, de célszerű az a megoldás, amelynél a kotróvödrök mozgásában az a szabályosság uralkodik, hogy a különböző időszakokban az azonos műveleti helyzetben dolgozó kotróvödör ugyanazt az utat fussa be, mint az előző, vagyis a kotrási munka teljesen folyamatos.