137555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vadgesztenye feldolgozására

Megjelent: i~T62. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.555. SZÁM 12. o. 25. OSZTÁLY — D—5901. ALAPSZÁM u ,'/ Eljárás vadgesztenye feldolgozására Danubia Műszaki Vállalat, Budapest A bejelentés napja: 1943. október 11. A találmány olyan eljárásra vonatkozik, melynél a vadgesztenye feldolgozása során vizes kivonatolást alkalmazunk. A találmány értelmében a kivonatoló vízhez kozerválószert adagolunk. A kivonatoláshoz aprított vadgesztenyét használunk és a kivonatolást melegen, célszerűen 50 C° körül hőmérsékletű folyadékkal végezzük. A találmány értelmében továbbá konzerválószerként előnyösen illékony konzerválószereket alkalmazunk, pl. formaldehidet, kéndioxidot, klórt, alkalmazhatunk azonban, pl. klórmeszet, paraoxibenzoesavas metilésztert is. A találmány szerinti eljárásnak előnye, hogy a konzerválószer jelenlétében a kivonatoló folyadék erjedésnek nem indul, a kivonatolási időtartamot az egyes- tisztítási műveleteknek megfelelően hosszúra szabhatjuk, anélkül, hogy ezáltal a termék minősége kárt szenvedne. Így a kivonatolás után a folyadékban szuszpendált szilárd részecskéket néhány napi ülepítéssel különíthetjük el. Ez a művelet a konzerválószerek alkalmazása nélkül nem volna lehetséges. Az illékony konzerválószereket a kivonatolás után a kinyert kivonatból illetve a kivonatolási maradékból eltávolíthatjuk, úgy, hogy azok jelenléte a kapott terméket nem zavarja. A kivonatolást előnyösen az ellenáram elve szerint foganatosítjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példát adjuk: 500 kg héjától megfosztott, mintegy 3—6 mm nagyságú darabokra aprított vadgesztenyét melegvízzel kivonatoljuk. A kivonatoló víz 0,1—0,3% formaldehidet tartalmaz. A kivonatolást például öt' kádban végezzük, melyek mindegyikébe 100 kg aprított vadgesztenyét helyezünk. A kivonatolás kezdetén az első kádba annyi kivonatoló folyadékot töltünk, hogy az a gesztenyét jól elfödje. Melegítéssel a kád tartalmát 45—50 C°-ra emeljük és gyakran átkavarjuk. 24 óra után a kivonatot a következő kádba bocsátjuk és az első kádat friss kivonatoló folyadékkal töltjük meg. Ezt a műveletet négyszer megismételjük, amikor is az ötödik kádból tö.mény oldatot kapunk és az első kádból a szilárd maradékot kiürítjük. Ily módon eljárva 500 kg aprított vadgesztenyéből 1000—1500 kg kivonatot kapunk, melyet ülepítés céljából 2—3 napig állani hagyunk. A kivonat kitisztult felső rétegét leszívatjuk és a szuszpenziót és emulziót tartalmazó részt röpítessél tisztítjuk. így 50—75 kg szilárd részt és 15—20 kg olajat különíthetünk el. Az elkülönített szuszpendált részeket kimosás után az aprított és kivonatolt gesztenyemaradékkal egyesíthetjük. A kivonatolt gesztenyemaradékot a keserű anyagok még messzebbmenő eltávolítása céljából tiszta vízzel mossuk, majd szárítjuk. A szárított maradékot, pL mint takarmányt értékesíthetjük, vagy keményítőre, szeszre dolgozzuk fel. A szuszpenziótól és az emulziótól megszabadított kivonatoló folyadékot, célszerűen vákuum alatt, mintegy 1/4—1/5-ére besűrítjük. A besűrítés után esetleg kivált részecskéktől a folyadékot megtisztítjuk és az így megtisztított besűrített kivonatból a szaponint pl. állani hagyással vagy kicsapással kiválasztjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a besűrített folyadékot szárazra pároljuk, vagy a nyers szaponint pl. porlasztásos eljárással nyerjük ki szilárd alakban. Az így kapott nyers szaponin sárgás-barna színű, nedvszívó por, mely azonban számos tisztítási célra már elegendő tisztaságú. A nyers szaponint önmagában ismert módon tisztíthatjuk is, pl. metil- vagy etilalkohollal való kivonatolás útján. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vadgesztenye feldolgozására, melynél vízzel való kivonatolást alkalmazunk, melyre jellemző, hogy a kivonatolást konzerválószert tartalmazó vízzel végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző, hogy a kivonatolást konzerválószert tartalmazó meleg, célszerűen 50 C° körüli hőmérsékletű vízzel végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy konzerválószerként illó anvagokat használunk. 1 i 1! 11 t