137537. lajstromszámú szabadalom • Lamellás tengelykapcsoló

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.537. SZÁM 47. c. 6-18. OSZTÁLY — S—19651. ALAPSZÁM Lamellás tengelykapcsoló Szőke Béla oki. gépészmérnök és Szőke Emil, Budapest A bejelentés napja: 1943. szeptember 16. A használatos lamellás tengelykapcsolók meg­egyeznek abban, hogy mindegyik fajtánál válta­kozva következnek egymás után a hajtó és haj­tandó gépelemekkel együtt forgó, tengely irány­ban elmozdulható koaxiális lamellák, melyek kö­zül az egyik rendszerhez tartozó lamellák pl. a hajtók, belső fogakkal kapcsolódnak a hajtó gép­elem hornyaiba, a másik rendszer lamellái pedig külső fogakkal a hajtandó gépelem hornyaiba és a lemellák összeszorításakor ébredő súrlódó erő adja a mozgás átviteléhez szükséges kerületi erőt. Ha azonban csak a lamellák összeszorításáról gondoskodnak és azoknak szétfeszítésével nem törődnek, akkor a szorító hatás megszűntekor még mindig összetapasztaná a szomszédos lamel­lákat a közöttük levő olajréteg és a megállítani kívánt tengely e tapadás folytán tovább forogna. A gyakorlatban főképpen két módon igyekeznek a lamella tapadását megszüntetni: Az egyik mód, hogy- pl. a belső lamellák egyes részeit, vagy akár magukat a teljes lamellákat kigörbítik úgy, hogy a szomszédos lamellák szabad állapotban csak kis felületen érintkeznek egymással. Ennek az a hátránya, hogy a lamellák egyenlőtlenül kop­nak és üres járáskor sem szűnik meg teljesen az érintkezés a hajtó és hajtott lamellák között. A másik alkalmazott módszernél a lamellák meg­tartják sík alakjukat, hogy teljes felületükön fog­janak és pl. minden egymás után következő bel­ső lamella közé a lamella-tartó tengelyre vagy hüvelyre a belső lamellákat szétfeszítő hullámo­sított gyűrű van helyezve, mely a (hajtandó) kül­ső lamella síkjában foglal helyet. Ez azzal a hát­ránnyal jár, hogy a megfelelő súrlódó felület el­érése végett a hajtandó lamellákat nagyobb át­mérőjűre kell készíteni, mert e hullámosított ru­gózó gyűrűk a hasznos tér egy részét elfoglalják. E miatt az egész lamellás tengelykapcsoló hely­szükséglete és súlya is nagyobb lett. Jelen találmány azzal küszöböli ki az említett hátrányokat, hogy az egynemű (pl. hajtó) lamel­lák szétfeszítő elemét belehelyezi e lamellákat vivő horonyba. A szétfeszítés így megtörténik anélkül, hogy hasznos felületet kellene elfoglal­ni, avagy a lamellák működő felületét görbíteni vagy széthasogatni és kihajlítani kellene. Az 1. ábra a tengelykapcsoló hosszmetszetét beszerelt belső és külső lamellákkal, a 2. ábra a hajtó gépelem, valamint az egyik belső és egyik külső lamella nézetét tünteti fel. A 3. és 4., vala­mint az 5. és 6. ábrák a szétfeszítő rugók kiviteli változatait és rögzítési módjait szemléltetik. A h hajtógépelem (1. ábra) v hornyaiba csúsz­tathatóan vannak beillesztve az f fogakkal bíró b belső lamellák. A váltakozva sorakozó k külső lamellák g fogaikkal a t hajtandó gépelem héza­gaiba nyúlnak és azokban csúszhatnak. Ha c csú­szógyűrűt eltoljuk, akkor az e emelőkar megbil­len, a lamellákat összeszorítja és kapcsolás léte­sül. Oldáskor jutnak szerephez a v hornyokba helyezett, a b lamellákat szétfeszítő r rugók. Miután a szétfeszítő rugók számára tengely irányban csak annyi tér áll rendelkezésünkre, mint a másik rendszerhez tartozó (külső) lamel­lák vastagsága, tekintetbe véve, hogy azok ko­pás miatt még vékonyodnak is, ennek megfele­lően kell a szétfeszítő rugót megválasztani és fel­erősíteni. Olyan fajta rugók jöhetnek számításba, melyek nyomott állapotban gyakorlatilag egy sík­ban helyezkednek el. Ilyenek pl. a lemez-rugó és a kúpos spirál rugó. A 3. ábra metszetben és a 4 ábra nézetben kú­pos spirál rugó egyik felerősítési módját tüntetik fel, melynél az r kúpos spirál rugó az f lamella fognak s besüllyesztésébe van belepattintva vagy beleperemezve. Természetes csak olyan kúpos spi­rál rugó alkalmazható, melynél összenyomáskor a menetek nem egymásra, hanem egymás mellé he­lyezkednek. Az 5. ábra metszetben, a 6. ábra nézetben U alakba hajtott kétágú lemezrugó felerősítését tün­teti fel, ami A pontban szegecseléssel vagy pont­hegesztéssel történhet. Ha a b belső lamella mind­két oldalára szerelünk rugókat, mint pl. az em­lített kétágú rugók esetében, akkor elég minden második belső lamellát rugókkal felszerelni. Természetesen a példaképpen felemlítetteken kívül még más alakú rugók és más rugó-felerősí­tési módok is alkalmazhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom