137532. lajstromszámú szabadalom • Forgásátvivő szerkezet tetszőleges irányú tengelyek között és fogaskerék nélküli differenciálhajtás

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.532. SZÁM. 47. h. 20-27. OSZTÁLY — M-13258. ALAPSZÁM Forgásátvivő szerkezet tetszőleges irányú tengelyek között és fogaskerék nélküli differenciálhajtás Marton Béla oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1945. október 31. , Ismeretes, hogy forgattyús hajtóművel csaisis párhuzamosan fekvő tengelyek között vihető át hajtórudak által szinkron forgás. Jelen találmány a tetszőlegesen fekvő tengelyek forgattyúi közé egyenesben vezetett hajtótagot alkalmaz, mely dugattyúszerűen ide-oda mozog és közben leng is középvonala körül, miközben mozgására merőleges karjai a hajtótaggal együtt mozgó és az egyenes vezetésre merőleges síkban lengenek. E karok gömbös végei a forgattyútárcsák forgattyúfurataiba nyúlnak bele és ezáltal származtatják át a forgást. A találmányt közelebbről a csatolt ábrák alapján ismertetjük. Az 1. ábra a hajtás távlati vázlatos képe. A 2. és 3. ábra a. hajtótag kiegyensúlyozásának távlati képe vázlatosan. A 4. és 5., valamint 6. és 7. ábra a szerkezet differenciálhajtására való felhasználásának vonalas rajza. Az 1. ábra 1 haj főtengelyére merőlegesen áll a 2 és 3 hüvelyekkel egyenesben vezetett 4 hengeres rúd. E rúdra erősített 5 kinyúló karnak gömbvégződése az 1 tengely végén levő 6 forgattyú furatába nyúlik bele. Ha az 1 tengelyt forgatjuk, akkor a 4 és 5 alkatrészből álló hajtótag dugattyúszerűén ide-oda fog . mozogni az egyenesvezetésben és közben az egyenesvezetés középvonala körül lengeni is fog. Az 5 kar ezen összetett mozgásnál fogva az egyenesvezetésre merőleges és a hajtótaggal együtt mozgó síkban végzi lengését, A 4 rúdra bárhol és bármely irányban alkalmazunk az 5 karral azonos (ugyanolyan hosszú) 7, 8 és 9 kart, azok gömbös vége az 5 kar végével azonos görbét fog leírni. (E görbéket egyszerűségből köröknek ábrázoltuk, a valóságban ezek két hengerfelületnek áthatásgörbéi.) Ha e 7, 8 és 9 karokhoz az 1, 6 és 5 elrendezéshez hasonlóan oda helyezzük a 10, 11 illetőleg 12 forgattyús tengelyt, úgy e tengelyek az 1 haj főtengellyel szinkron fognak forogni. E tengelyekre jellemző, hogy középvonaluk metszi az egyenesvezetés tengelyét és arra merőleges. Miután két tetszőleges irányú, kitérő egyenes normáltranzverzálisa utóbbi követelménynek eleget tesz, tehát a forgásátvitel két tengely között a fenti módon mindig lehetséges. Közös normáltranzverzálissal bíró több tengely is hajtható ugyanazon hajtótagról. Tulajdonsága a hajtórendszernek, hogy az egy síkban, de a hajtótag ellenkező oldalán fekvő tengelyek forgásiránya ellentett. Az egy vonalba eső tengelyeknél tehát egyszerű reverzálás van. Ez egyrészt lehetővé teszi a hajtótag ide-oda járó tömegének kiegyensúlyozását, másrészt a hajtás alkalmazását differenciálhajtásnak. Ismeretes, hogy egy dugattyúszerűen ide-oda járó tömeget egy tárcsán csak félig lehet kiegyensúlyozni és a fél tömegerő, mint a tárcsával ellenkező irányban forgó tömegerő, kiegyensúlyozatlan marad. Ha azonban szemben forgó tárcsánk is van, akkor a szabadon maradt szemben forgó erőnek megfelelő ellensúlyt ezen máso'dik tárcsára helyezhetjük el. A 2. és 3. ábra egy ily egy vonalba eső hajtást ábrázol. A 2. ábrán a hajtótag löketre nézve holtponti állásban, míg a 3. ábrán löketre nézve középállásban van., A 13—14 és 15— 16 forgattyús tengelyek, a 19 cső a 17 és 18 karokkal a hajtótag, míg a 20 rúd az egyenesvezetés. A 2. ábrán pont-vonallal jelöltük be a hajtótag tömegerejét, míg az alkalmazott ellensúlyok centrifugális erejét fél oly hosszú nyíllal ábrázoltuk. A 3. ábrán vázolt helyzetben az ide-oda járásból tömegerő nincsen. A két alkalmazott ellensúly egymással szemben áll, tehát kiegyenlíti egymást. Szabadon marad egy nyomaték, amely a két tárcsa nem egy síkban való fekvéséből származik, mely azonban gyakorlati kivitelnél a két tárcsa egymáshoz közeihozásával csökkenthető. Ha a két tengely egy vonalba esik és a hajtótag egyenesvezetését a tengelyekkel együtt forgó házba ágyazzuk, akkor differenciálhajtást kapunk. A 4. ábra a differenciálhajtás keresztmetszetét ábrázolja, a kereszt alakú hajtótag löketre nézve holtponti állásában. Az 5. ábra a 4. ábra oldalnézete, a 4. ábrán bal oldali házfél és tengely leemelésekor. A 6. ábra a hajtás keresztmetszete oly állásban, melyben a két hajtott tengely egymáshoz képest (a 4. ábrán ábrázolt helyzethez ké-