137526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenyérmagvak, szemes és más növényi termények szállítására való cellulózrostokból, különösen jutából álló csomagolóanyagnak kártevők elleni megvédésére

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.526. SZÁM 45. 1. OSZTÁLY — G—10167. ALAPSZÁM Eljárás kenyérmagvak, szemes és más növényi termények szállítására való, cellulózrostokból különösen jutából álló csomagolóanyagnak kártevők elleni megvédésére J. R. Geigy A.—G. cég, Basel (Svájc), mint a Comphania de Anilinas e Produtos Quimicos Geigy do BrasiJ S. A. Rio de Janerio-i cég jogutódja A bejelentés napja: 1945. december 27. Brazíliai elsőbbsége: 1944. december 27. Kevés vagy semmi haszon sincs azon, ha a földművelést pl. a talaj megmunkálás javításával, aratási előírásokkal, vetőmagfertőtlenítéssel, trágyázással, öntözéssel stb., fejlesztjük, de a gazda a betakarított termést nem tudja a kártevőktől megvédeni. A gabonát és más szemes terményt, pl. a főzelékfélék magvait és a feldolgozásuk útján kapott készítményeket igen nagy számú rovar lepi el, amikor is az ebből adódó károk, amint ez a hivatalos megállapításokból kitűnik, legalább 30%ra (harminc %-ra) rúgnak. Kis jelentősége van annak, ha a terményt különleges kamrákban rovarölő gázokkal kezeljük, mert ugyanezt a terményt az említett kezelés után a kártevők ismét és azonnal ellephetik, aminek a termény a raktárakban, vasúti kocsikban és más szállító járművekben ki ivan téve. Különösen most, a háború befejezésekor nagy fontossága van annak, hogy az egészségesen berakott gabona és más szemes termény egészségesen is érkezzék meg a rendeltetési helyére. Az árut ugyanis az a veszedelem fenyegeti, hogy a hajóterekben ellepik a kártevők, mely veszély az ezekben a terekben a rovarok gyors fejlődésére kedvező hőmérséklet miatt még nagyobbá lesz. Elengedhetetlen követelmény tehát, hogy a terményt, miután azt a rovarölő szerrel kezeltük, úgy lehessen csomagolni, hogy új károsodást elkerüljünk. Azt lehetne gondolni, hogy zárt tartályok használata eredményre vezet; ilyen csomagolás azonban nem lehetséges, mert a gabona és más szemes termények mint élő növénymagvak életfolyamataikban oxigént használnak el. A különben szokásos zsákcsomagolás szintén nem jön számításba, mert tudvalevőleg a közönséges, különösen a használt zsákok nagyban hozzájárulnak a kártevők terjesztéséhez. Ismeretes, hogy a kártevők a zsákok varrataiba fészkelődnek be, ott begubóznak és így a hideg időszakot túlélik. Cellulózrostokból, különösen jutából álló csomagolóanyag tehát csak akkor használható, ha sikerül ezt érintkezésre nagyhatású rovarölőszerrel összehozni, úgy, hogy a kártevők ellen tökéletes akadályt jelentsen. Az ilyen rovarölő szernek föltétlen biztonsággal kell a rovarokat elpusztítania, amint ezek a kezelt rostokkal érintkezésbe jönnek. A találmány eljárás cellulózrostokból álló zsákok és más csomagolóanyagok kezelésére olyan kontaktrovarölőszerrel, amelynek több hónapra terjedő hatása van, amit a zsákok mosása nem szüntet meg. Természetes az a körülmény, hogy az ilyen szer nem lehet káros sem emberre, sem állatra, és nem adhat a kezelt terménynek semmiféle szagot vagy ízt. Ezeket a követelményeket az l,l-bis(p-klórfenil)2,2,2-triklóretán teljesíti, melyet a DDT eszményi megjelölés révén ismernek. A csomagolóanyag DDT-kezelése önmagában csak olyan egyszerű műveleti hozzáadást jelentene, melytől bizonyos eredményt előreláthatóan várni kell. A kártevőirtószert azonban olyan előkezelésben részesítjük, hogy a rostok a szert a lehető legnagyobb hatással képesek felvenni. Az eredmények igazolják, hogy a szer előkezelése lényeges különbséget jelent az ismert eljárásokhoz képest. A diklórdifeniltriklóretán csoport szerinti kártevőirtószer és ugyanennek a típusnak más vegyületei az /Y X3

C • CH \ xz képletnek felelnek meg, melyben X a halogéncsoport valamelyik elemét, és Y és Z egyvegyértékű alifás, aralifás gyököket vagy a benzolsor aromás gyökeit és Y—A-—Z két-